Hazánkban egyre többen kacérkodnak a gondolattal, hogy külföldön vásárolnak autót, amit aztán itthon vennének használatba.
Ez persze nem is alaptalan, hiszen külföldön sokszor jóval olcsóbban lehet beszerezni a járműveket, azonban gyakran kifelejtik a kalkulációból, hogy a magyarországi forgalomba helyezésnek is bizony meg van az ára, a vele járó procedúrákról nem is beszélve.
Ezért összeszedtük a legfontosabb információkat, amiket a hazai forgalomba helyezésről tudni kell.
A hazai forgalomba helyezés lépésről lépésre
A forgalomba helyezési eljárás több hatóság eljárását is tartalmazza. Menete leegyszerűsítve a következő (a továbbiakban részletesen kifejtjük):
- Vámkezelés – erre ugyanakkor csak a nem EU-s országból érkező járműveknél van szükség.
- Fogalomba helyezés előtti eljárás a közlekedési hatóságnál.
- Előzetes eredetiségvizsgálat
- Motorkerékpároknál, személygépkocsiknál és 8703-as vámtarifaszám alá sorolt tehergépkocsiknál regisztrációs adó befizetése a NAV-nál
- Magyarországi kötelező felelősségbiztosítás (KGFB) megkötése
- A jármű forgalomba helyezése a közlekedési igazgatási hatóságnál (kormányablak, okmányiroda), amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével megy végbe.
Ahhoz, hogy itthon forgalomba helyezhessük a külföldön vásárolt járművünket, maximum hat lépést kell véghez vinnünk, amely szám bizonyos esetekben csökkenhet.
Az első lépést csak azoknak kell megtenni, akik olyan országból hozzák be a járművüket, amely nem az Európai Unió tagja. Nekik ugyanis meg kell fizetniük a vámot.
Második lépésben – ami már mindenkire vonatkozik – fel kell vennünk a kapcsolatot a közlekedési hatósággal, és el kell intéznünk a forgalomba helyezés előtti eljárásokat.
Harmadik lépésben le kell tudnunk az előzetes eredetiség vizsgálatot.
Negyedik lépésben el kell mennünk a vámhatósághoz (NAV), hogy befizessük a regisztrációs adót. Ezt a lépést akkor kell megtennünk, ha a forgalomba helyezendő jármű vagy motorkerékpár, vagy személygépkocsi, vagy a 8703-as vámtarifa alá sorolt tehergépkocsi.
Ötödik lépésben meg kell kötnünk a kötelező felelősségbiztosításunkat.
Hatodik lépésben a közlekedési igazgatási hatóságnál (okmányiroda, kormányablak) ki kell kérnünk a magyar hatósági engedélyt és a jelzést, ekkor veszik nyilvántartásba a járművet, és ezzel zárul le a forgalomba helyezés.
Mennyibe fog ez nekünk kerülni?
Természetesen minden eljárás más, emiatt mindig egyedi költségekkel kell kalkulálni, az alábbi ár lista azonban jó kiindulási alap:
- Amennyiben egy uniós tagországból importálunk autót, aminek érvényes forgalmija van, akkor a honosítás 8 000 Ft, azonban ha nem uniós tagországból importálunk, és/vagy nincs érvényes forgalmija, akkor egyedi forgalomba helyezést kell indítványoznunk, aminek az összege 22 800 Ft.
- Ha motorkerékpárt viszünk műszaki vizsgára és egyedi forgalomba helyezés engedélyét kérjük, akkor az (22 800 Ft + 4360 Ft) 27 160 Ft lesz.
- Ha a személygépkosit műszaki vizsgára visszük és honosítjuk, akkor az (8000 Ft + 16 290 Ft) 24 290 Ft lesz.
- Ha 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg alatti, összkerék meghajtású tehergépkocsira szeretnénk kérni egyedi forgalomba helyezési engedélyt és műszaki vizsgálatot, akkor az (22 800 Ft + 17 090 Ft + 4100 Ft) 43 990 Ft.
Milyen okmányok szükségesek az eljáráshoz?
Ahhoz, hogy az eljárás sikeres legyen, fontos, hogy rendelkezzünk az adásvételi szerződéssel (vagy a számlával) és a jármű eredeti, vagy a külföldi hatóság által hitelesített másolt okmányaival. Emellett természetesen szükség lesz a mi okmányainkra is, a további eljárások során pedig szükségünk lesz a vám okmányra és a külföldi műszaki igazolásra is.
Az adásvételi szerződésről külön megjegyzendő, hogy noha a műszaki vizsgálatnál még nem kérik a magyar nyelvű fordítást, az okmányirodában való ügyintézésnél azonban már elengedhetetlen. Éppen ezért a legcélszerűbb az, ha a szerződést már alapvetően kétnyelvűre írjuk (tehát ha Franciaországban veszünk autót, akkor az adásvételi szerződés legyen magyar-francia nyelveken írva), amennyiben azonban ez valamiért nem lehetséges, akkor a későbbiekben csak és kizárólag az „OFFI” iroda által kiállított hivatalos fordítással kopogtathatunk az iroda ajtaján.
Fontos kérdés: honnan jött az autó?
Ha a kocsi nem az Európai Gazdasági Térségből származik – tehát például Oroszországból, Kanadából, az Egyesült Államokból vagy Szerbiából hozzuk haza –, akkor tulajdonképpen a legszigorúbb szabályok lesznek érvényben, így a legújabb EU-s forgalomba helyezési technikai feltételeket kell teljesítenünk.
Némiképp egyszerűbb a helyzet, ha az Európai Gazdasági Térségből (Norvégia, Izland, Liechtenstein) vagy Svájcból származik az autónk, bár ilyenkor is meg kell fizetni a vámot. Van azonban egy olyan speciális helyzet, amikor Magyarországon nem kell kifizetni a vámot az ezekből az országokból származó autók esetében abban az esetben, ha egy másik EU-s országban már kifizettük azt, és az ezt igazoló bizonylatok a rendelkezésünkre állnak. Tehát ha például Liechtensteinben veszünk egy autót, és Ausztriában kifizettük a vámot, akkor Magyarországra érve már csak a közlekedési hatósághoz kell fordulnunk, hogy befizethessük a regisztrációs adót. Azokat az autókat, amelyeket az Európai Gazdasági Térben, valamint Svájcban vettek nyilvántartásba, itt kaptak rendszámot és forgalmi engedélyt, azokat közösségi járműveknek nevezzük, amelynek honosítási eljárása kedvezőbb, mint az első esetben.
A legegyszerűbb helyzetünk akkor van, ha az Európai Unió egyik tagállamából importálunk autót, ilyenkor ugyanis nem kell vámot fizetnünk. Miután hazahoztuk az autónkat, a közlekedési hatósággal kell felvennünk a kapcsolatot, és nekik kell befizetnünk a regisztrációs adót.
Mit kell tudni a honosításról?
Ez az eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kocsi a közösségi jármű kategóriájába esik, és ezt a honosítását a közlekedési hatóságnál tudjuk elintézni. Ekkorra már rendelkeznünk kell a műszaki vizsgálati bizonyítvánnyal (abban az esetben, ha a műszaki vizsgát igazoló papír 2018. május 20. után keletkezett), a behozott közösségi jármű feletti tulajdonjogunkat igazoló papírral, valamint a külföldi ország által kiállított forgalmi engedélyre. Mindezek mellett rendelkeznünk kell a forgalomba való részvétel jogosultságát igazoló érvényes dokumentummal is, ezzel igazolhatjuk ugyanis, hogy megfelelő a származási országban alkalmazott közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi ellenőrzési rendszernek. A műszaki érvényesség és a környezetvédelmi érvényesség igazolása országonként eltérő. Szlovákiában, Ausztriában és Nagy-Britanniában például erre egy külön okmányt állítanak ki, ezzel szemben például Lengyelországban, Németországban és Szlovéniában – csak úgy, mint Magyarországon – a forgalmi engedélyben van feltüntetve. A honosítási eljárás során nem elég csupán az okmányokat magunkkal vinni, a várművet is be kell mutatni. Ez azért fontos, mert ekkor szemrevételezik az autót, és amennyiben ezen vizsgálat során a szakemberek arra a következtetésre jutnak, hogy az a környezetet súlyosan veszélyezteti, és/vagy közlekedésbiztonságilag is veszélyes, akkor meg fogják tagadni a forgalomba helyezés engedélyét.
A honosítási eljárásban fontos szerepe van azon lépésnek, hogy műszaki felülvizsgálat nélkül átvesszük a külföldi érvényességet, ezután ebből rögzítjük azokat az adatokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az okmányirodai eljáráshoz, valamint a regisztrációs adó befizetéséhez. Csak ennek alapján lesz kiadható a magyarországi forgalmi engedély.
Mit jelent az időszakos műszaki vizsgával történő honosítás?
Akkor beszélünk időszakos műszaki vizsgával történő honosításról, amikor noha elvégezhető a honosítási eljárás, azonban a külföldön kiállított műszaki érvényességet igazoló okmány közel áll a lejárathoz. Ilyenkor szokták azt javasolni, hogy egyből kérjünk is egy hagyományos műszaki vizsgát annak céljából, hogy a közeljövőben már ne kelljen ezzel bajlódni, és friss műszakival lehessek forgalomba helyezni a járművet.
Mit kell tudni az egyedi forgalomba helyezésről?
Abban az esetben, ha az általunk importált autó nem közösségi jármű, akkor ezt az eljárást kell alkalmaznunk. Továbbá akkor is ezen az eljáráson kell végig mennünk, ha az általunk importált autó nem rendelkezik érvényes műszakival, márpedig ez a leggyakoribb eset.
A 2018-as év beköszöntével minden külföldről egyedileg behozott járművet el kell vinnie az importálónak eredetvizsgálatra. Emellett minden behozott motorkerékpárt, személygépkocsit és a 8703-as vámtarifa alá tartozó tehergépkocsit a vámhivatalhoz kell vinnünk, hogy befizessük a szükséges vámot, majd a regisztrációs adót fizetjük meg. Ezt követően megkötjük a kötelező felelősségbiztosítást, amiről fontos tudni, hogy akkorra már érvényesnek kell lennie, mire felkeressük az okmányirodát. Ha ezzel megvagyunk, akkor az okmányirodában be kell mutatnunk az eddigi eljárások iratait, valamint az autó iratait is, bizonyos esetekben pedig a hivatal származásellenőrzést követelhet meg.
A magyar forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát pedig csak azután kaphatjuk meg, ha minden szükséges díjat és illetéket maradéktalanul kifizettünk. Mivel a közúti forgalomba való részvételnek nem feltétele a törzskönyv megléte, ezért azt csak később postázzák ki a számunkra a közlekedési igazgatási hatóság, ugyanis ennek legyártására csak ezután kerül sor.
Mit kell tudni a regisztrációs adóról?
A regisztrációs adót a vámhatóságnál kell befizetnünk. Ennek ára különböző szempontok alapján változik. A regadó kalkulátorban könnyen kiszámolhatja a fizetendő díjat.
- Motorkerékpároknál a hengerűrtartalom és a jármű első forgalomba helyezése óta eltelt hónapok száma a mérvadó
- Személyképkocsiknál ez szintén számít, valamint hozzáadódik még a hajtóanyag fajtája és a környezetvédelmi besorolás
- A külföldi forgalmi engedély
- A közlekedési hatóság által kiadott műszaki adatlap adatai.
További fontos részletek
Kideríthetem-e, hogy az importálni kívánt autó melyik környezetvédelmi besorolás alá tartozik?
Az autó okmányain nincs külön feltüntetve a környezetvédelmi kategória. Ebből kifolyólag a hatóság nem tud egyebet mondani, csak az általános tájékoztatást, és csak később, a jármű és a jármű papírjainak vizsgálata után tudnak nyilatkozni. Addig is jó kapaszkodó azonban, ha megnézzük, hogy mikori a jármű. Az Európai Unióban ugyanis
- EUROII-es kategóriába tartoznak általában az 1996. január 1-től forgalomba helyezett autók
- EUROIII-as kategóriába tartoznak általában a 2006. január 1-től forgalomba helyezett autók
- EUROV-ös kategóriába tartoznak általában a 2011. január 1-től forgalomba helyezett autók.
Ez persze nem garancia, előfordulnak olyan esetek ugyanis, amikor egy öregebb autó magasabb környezetvédelmi besorolást nyert el, és persze a fordítottja is igaz lehet, újabb autók is fokozódhatnak le alacsonyabb környezetvédelmi kategóriába. Ilyen lehet például az esetlegesen túltárolt és külön engedéllyel forgalomba helyezett jármű is, valamint a különleges rendeltetésű, vagy összkerék hajtású, esetleg nagyobb össztömegű járműkategóriák. Az alábbi linken elérhető táblázatban részletes tájékoztatást kaphat a járművek környezetvédelmi besorolásáról.
Ezeket az eljárásokat csak személyesen tudjuk elintézni?
Noha javasolt, hogy ezeket a lépéseket személyesen végezzük el, hogy ha bármilyen kérdés vagy probléma felmerülne, személyesen álljunk a rendelkezésükre, azonban egy hiteles meghatalmazással bárki elintézheti helyettünk a folyamatot.
Hogyan vigyük el az autót a vizsgára, ha még nincs rendszáma?
Nagyon fontos tudni, hogy ameddig nincs egy autónak rendszáma, addig ezzel a közúton nem szabad közlekedni! Ebből az következik, hogy amennyiben vizsgára visszük a kocsit, akkor azt szállíttatnunk kell, és semmi esetben sem szabad volán mögé ülnünk és elvezetnünk odáig. Vannak persze „P” mint próba rendszámok is, amiknek feltételével lehet vezetni a kocsit, ilyen azonban szinte kizárólag csak a járműkereskedők, a járműgyártók és a járműjavítók birtokában áll, és általában csak a saját alkalmazottjaik vehetik igénybe.