Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor elfogadta a szolgáltatások szabad áramlását is a tagállamok között. Minekután pedig az emberek általában szeretnek mindent a lehető legkevesebb pénzből kivitelezni, ezért sokakban megnőtt az igény arra, hogy régi és olcsó kocsikat hozassanak haza a nyugati országokból. Ennek szab határt a regisztrációs adó, ami a mai napig is hatalmas vitákat generál. De miért volt szükség erre, és mi alapján lehet kiszámítani, mekkora lesz álmaink autójának az adója?

Miért van szükség a regisztrációs adóra?

Az Európai Unió tagállamai közös alapelveken nyugszanak. Ezen alapelvek közül az egyik legfontosabb a tagállamok közötti szabad áramlás a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások terén. Azzal pedig, hogy Magyarország 2004-ben csatlakozott az európai államok uniójához, ezt maradéktalanul el is fogadta. Mivel azonban a fizetések nincsenek egy színvonalon hazánkban és a nyugati országokban, a legtöbb áru összege azonban többé-kevésbé megegyezik, ezért – érthető okokból – a magyar emberek elkezdtek azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne az autóvásárlást a lehető legolcsóbban kivitelezni. Mindezekből kifolyólag komoly esély volt arra, hogy a magyar utakat levitézlett roncsok lepik majd el azáltal, hogy a lakosok nagyrésze a nyugati országok unalomig használt autóit kezdik el felvásárolni, mert az olcsó, és mert nem rakhatnak rá vámot a már azokon a határokon nem is szolgáló határőrök.

Ez persze több szempontból is veszélyes. Nem kell dél felé vagy kelet felé haladva messzi országokba mennünk annak érdekében, hogy láthassuk, milyen is az, amikor ócska roncsok sokasága száguldozik a városokban: túl azon, hogy ez esztétikailag sem túl kielégítő, és az ország presztízsét is csorbítja, bizony igen környezetkárosító hatásai is lehetnek. Hogy ezt a helyzetet megakadályozzák, ki kellett találni egy megoldást, ami kevésbé gazdaságossá teszi az öreg külföldi autók behozatalát, így született meg a regisztrációs adó.

Mi is valójában a regisztrációs adó?

Hogy kiszorítsák az ősrégi, használt autókat a piacról, először bevezették a fogyasztási adót. Ennek az volt a koncepciója, hogy minden olyan autó után, amit először állítanak forgalomba Magyarországon, egy egyszeri adó összegét kellett kifizetni. Ez az adó a számlán feltűntetett vételár alapján lett kiszámítva, azonban ezzel igen sokan visszaéltek. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy egy külföldön megvásárolt autónak két számlája volt: az egyik a valódi, a másik az a számla, amin kevesebb összeget tüntettek fel annak érdekében, hogy az új tulajdonosnak kevesebb adót kelljen utána fizetnie. Hogy ezt a kiskaput teljes mértékben bezárhassák, létrehozták a regisztrációs adót, ami kategorizálja a járműveket, és ezen kategóriák alapján kerül kiszámításra a befizetendő adó.

Ez tehát azt jelenti, hogy a regisztrációs adó teljes mértékben független a vételártól, az adótábla alapján határozza meg ennek összegét a vámhatóság, aminek egyik nem burkolt célja az, hogy ne érje meg behozni külföldről a korszerűtlen járműveket.

A regadó kalkulátor itt található.

Mikor kell megfizetnem ezt az adót?

Regisztrációs adót nem csak azon kocsik után kell fizetni, amiket külföldről hozattunk be. Minden olyan személygépkocsi, motorkerékpár vagy lakóautó után ki kell fizetni ezt az egyszeri díjat, amelyet először helyeznek forgalomba Magyarországon. Ebbe beletartozik az is, ha egy teljesen új autót először kezdünk használni; ha egy gépjárművet átalakítunk azon módon, hogy ezután személygépjárműként fog funkcionálni (például, ha egy eddig teherautóként használt autóba üléseket szerelünk); ha egy flottaüzemeltető autóját magánkézbe értékesítik (például, ha egy autókölcsönző eladja valakinek az autóját); és bizony ugyanígy ide tartozik az is, ha Unión kívüli országból hozatunk autót.

Mi alapján állítják fel a kategóriákat?

Az, hogy az általunk megvásárolt autó melyik adókategóriába fog kerülni, igen komplex kérdés, több szempontot vesznek ugyanis figyelembe.

Az elbírálók megnézik azt, hogy a jármű benzinnel vagy dízellel működik-e, vagy esetleg egy hibridről beszélünk. Fontos tényező emellett a motor hengerűrtartalma, valamint az is, hogy milyen idős az autó. Természetesen a környezetvédelmi kategóriája is döntő tényező, minél károsabb ugyanis a levegőre, annál több adót kell utána fizetnünk. Az idősebb autók emellett adókedvezményt kapnak, ráadásul nem is keveset.

Milyen korkedvezményre lehet számítani?

Minél régebbi egy autó, annál több kedvezmény kapunk az adóra. Fontos azonban tudni, hogy a korát azonképpen számolják ki, hogy milyen régóta van forgalomban, ezt pedig hónapokban mérik. Tehát nem az a mérvadó, hogy Magyarországon mióta használják, hanem a teljes élettartamát nézik a járműnek.

• 2 hónapos kor alatt az adó hat ezrelékét engedik el.
• 3-4 hónap között már az adó tíz százalékát engedik el.
• 5-6 hónapos korban a tizennégy százalékát
• 7-12 hónap között a húsz százalékát
• 13-24 hónap között a harmincegy százalékát
• 25-36 hónap között a negyvenegy százalékát
• 37-48 hónap között a negyvenkilenc százalékát
• 49-60 hónap között az ötvenhat százalékát
• 61-72 hónap között a hatvankét százalékát
• 73-84 hónap között a hatvannyolc százalékát
• 85-96 hónap között a hetvenkét százalékát
• 97-108 hónap között a hetvenhat százalékát
• 109-120 hónap között a hetvenkilenc százalékát
• 121-132 hónap között a nyolcvankét százalékát
• 133-144 hónap között a nyolcvanöt százalékát
• 145-156 hónap között a nyolcvanhét százalékát
• 157-168 hónap között a nyolcvankilenc százalékát engedik el.
• A 168 hónapos (tizennégy éves), vagy az azt meghaladó korú autónak az adójából kilencven százalékot engednek el.

Mely járművek mentesek a regisztrációs adó alól?

Azon elektromos meghajtású autók után, amelyeket csak és kizárólag elektromos úton lehet tölteni, nem kell adót fizetni.

Mentesülnek továbbá a regisztrációs adó alól azok a gépjárművek, amelyek DT betűjelű rendszámmal rendelkeznek. Ezek azok az autók, amelyek valamilyen Magyarországon működő konzuli képviseletnek, diplomáciai képviseletnek vagy nemzetközi szervezetnek a birtokában állnak.

Emellett az OT (oldtimer) rendszámú autók is mentesek ezen adó megfizetése alól. Ezt a rendszámot akkor lehet elnyerni, ha a jármű átlépte a harminc éves kort, állapota a régi időket idézi, egyszóval muzeális daraboknak számítanak, ám ezeket a forgalomba helyezik. Tehát ha legalább egy 30 éves oldtimert vásárolunk külföldről, ennek regisztrációjának adóját nem kell megfizetnünk.

Milyen adókategóriákra lehet számítani?

Amennyiben külföldről hozatunk be autót az országba, ezekre az adóösszegekre számíthatunk:

• Benzines 1100 cm³-ig 45 000 Ft-tól 540 000 Ft-ig
• Benzines 1101-1400 cm³-ig 65 000 Ft-tól 780 000 Ft-ig
• Benzines 1401-1600 cm³-ig 85 000 Ft-tól 1 020 000 Ft-ig
• Benzines 1601-1800 cm³-ig 135 000 Ft-tól 1 620 000 Ft-ig
• Benzines 1801-2000 cm³-ig 185 000 Ft-tól 2 220 000 Ft-ig
• Benzines 2001-2500 cm³-ig 265 000 Ft-tól 3 180 000 Ft-ig
• Benzines 2501 cm³ fölött 400 000 Ft-tól 4 800 000 Ft-ig

• Dízel 1300 cm³-ig 45 000 Ft-tól 540 000 Ft-ig
• Dízel 1301-1500 cm³-ig 65 000 Ft-tól 780 000 Ft-ig
• Dízel 1501-1700 cm³-ig 85 000 Ft-tól 1 020 000 Ft-ig
• Dízel 1701-2000 cm³-ig 135 000 Ft-tól 1 620 000 Ft-ig
• Dízel 2001-2500 cm³-ig 185 000 Ft-tól 2 220 000 Ft-ig
• Dízel 2501-3000 cm³-ig 265 000 Ft-tól 3 180 000 Ft-ig
• Dízel 3001 cm³ fölött 400 000 Ft-tól 4 800 000 Ft-ig

Motorkerékpár esetében:

• 80 cm³-ig 20 000 Ft
• 81-125 cm³-ig 95 000 Ft
• 126-500 cm³-ig 135 000 Ft
• 501-900 cm³-ig 180 000 Ft
• 901 cm³ fölött 230 000 Ft.

A hibrid járművek esetében minden esetben fixen 76 000 Ft a regisztrációs adó.

Hogyan zajlik az ügyintézés?

Külföldről autót behozni sosem egyszerű, ennek az eljárását pedig a regisztrációs adó ügyintézése sem könnyíti meg. Amikor Magyarországra hozzuk az új járművünket, az első lépésben jelentkeznünk kell a NAV-nál, hogy kezdjék meg a regisztrációs adó papírozását. A bejelentkezés megtörténhet papír alapon és online is. Ha az előbbit választjuk, akkor fel kell mennünk a NAV honlapjára, és miután letöltöttük a szükséges papírokat, nyomtassunk, töltsük ki a kért adatokat, majd postán vagy személyesen nyújthatjuk ezt be. Jelentősen egyszerűbb a helyzet online, ha ugyanis már rendelkezünk ügyfélkapu regisztrációval, mindössze be kell lépnünk, majd a NAV oldaláról letöltött általános nyomtatványkitöltő programmal kitöltjük a VPOP_REGADO nyomtatványt, ezt pedig az ügyfélkapun keresztül benyújtjuk.

Amikor ezzel megvagyunk, a következő lépésben a közlekedési hatóságnál lesz elintéznivalónk, egészen pontosan az adott megyei kormányhivatalának közlekedési felügyelőinél. A hatóság megvizsgálja az autót, bekategorizálja azt a környezetvédelmi és a műszaki tulajdonságai alapján, majd megkapja a Jármű Műszaki Adatlapot abban az esetben, ha sikeresen elvégezték a műszaki vizsgát.

Miután ezekkel megvagyunk, meg kell kötnünk a kötelező felelősségbiztosítást, és csak ezután fogja az okmányiroda forgalomba helyezni az autónkat.

Milyen okmányokra van szükségem a regisztrációs adó elintézéséhez?

Ahhoz, hogy sikeresen végig vigyük ezt az egyébként is hosszadalmas és nehézkes folyamatot, nagyon ügyeljünk arra, hogy minden kért okmánnyal és papírral rendelkezzünk! Elég ugyanis csak az egyiknek a hiánya, és máris komoly bosszúságokra számíthatunk.

Így tehát birtokunkban kell, hogy legyen az eredeti külföldi forgalmi engedély, valamint a Magyarországon kiállított műszaki adatlap. Amennyiben a jármű nem valamely európai uniós tagállamból származik, hanem azon kívülről, akkor még a vámpapírt és a vámhivatali azonosítószám is a kezünkben kell, hogy legyen.

Semmiféleképpen ne feledkezzünk meg a külföldön kiállított számláról sem! Amennyiben ilyet nem kaptunk, akkor ezt helyettesítheti a kétnyelvű adásvételi szerződés.

Mindezeknek tükrében fogja a közlekedési hatóság eldönteni, hogy a jármű Magyarországon forgalomba helyezhető-e.