Jelentős segítséget nyújt a munkavállalóknak a Munka Törvénykönyvének azon rendelkezése, miszerint bizonyos esetekben a munkába járás költségének egy részét a dolgozó kifizettetheti a cégével.
A munkába járás költségeit térítendő összeg kiszámítása nem is bonyolult folyamat, sőt, egyre többen veszik igénybe ezt a lehetőséget. De honnan tudhatjuk, hogy mi megkaphatjuk-e egyáltalán ezt a térítést? És hogyan számíthatjuk ki, mekkora üzemanyag elszámolásból származó összegre számíthatunk?
Kik jogosultak az üzemanyag elszámolására?
A Munka Törvénykönyvének 51.§-a alapján a munkavállaló követelheti a munkaadótól a munkába járásra fordított összeg egy részét. Erre több esetben is van mód: a leggyakoribb eset az, ha a munkahelyünk az általunk lakott település közigazgatási határán kívülre esik, tehát ha egy másik településre járunk dolgozni. A másik gyakori eset az, amikor, noha a saját településünkön belül található a munkahelyünk, azonban oda nem lehetséges helyi közösségi közlekedéssel eljutni. Tehát amennyiben egy adott település ipari parkjában van a munkahelyünk, és oda nem juthatunk el tömegközlekedéssel, akkor máris jogosultak vagyunk igénybe venni ezt a lehetőséget.
Fontos azonban tudni, hogy az utaztatást elsősorban valamilyen közösségi közlekedés formájában támogatják, tehát a vonat- vagy buszjegy árának 87 százalékos térítésére lehet számítani. Bizonyos esetekben azonban a munkaadónknak a saját autónk benzinfogyasztását kell megtámogatnia. Ez akkor történhet meg, ha a munkahelyünkre való eljutás vagy nem lehetséges tömegközlekedéssel, vagy hosszú várakozási idővel járna; emellett amennyiben 10 év alatti bölcsődébe, óvodába vagy iskolába járó gyermekünk van, akkor is kérhetjük, hogy ne a közösségi közlekedést támogassák meg, hanem az autónk benzinköltségét.
Azt azonban semmiképpen ne felejtsük el, hogy a munkaadók kizárólag azon utak költségdíját kötelesek támogatni, amelyek a munkavállaló otthonából a munkahelyére vezetnek és vissza, tehát a hétvégi kirándulás vonatjegyét vagy benzinköltségét nem kell kifizetnie.
Hogyan számolhatjuk ki az üzemanyag megtérítendő összegét?
Ha arra vagyunk kíváncsiak, mekkora összeggel támogathatja meg a munkaadónk a benzinöltségeinket, akkor mindössze a NAV jól bevált képletét kell használnunk:
[(megtett kilométer/100) x a jármű fogyasztása x hivatalos benzin-, illetve gázolajár] + megtett kilométer x az 1 kilométerre elszámolható útiköltség-térítés.
Az összeg meghatározása esetében kulcsfontosságú a gépjárművünk hengerűrtartalma, illetve az, hogy milyen üzemanyaggal tankolható. Ez azért fontos, mert a NAV képlete a jármű fogyasztása címszó alatt alapnorma-átalánnyal dolgozik, amelyek a rendeletben így kerültek meghatározásra:
Benzines járművek esetén:
| HENGERŰRTARTALOM | ALAPNORMA-ÁTALÁNY |
| 1000 cm³-ig | 7,6 liter/100 km |
| 1001-1500 cm³ | 8,6 liter/100 km |
| 1501-2000 cm³ | 9,5 liter/100 km |
| 2001-3000 cm³ | 11,4 liter/100 km |
| 3001 cm³ felett | 13,3 liter/100 km |
Forrás: Nemzeti Adó és Vámhivatal
Gázolaj-üzemű járművek esetén:
| HENGERŰRTARTALOM | ALAPNORMA-ÁTALÁNY |
| 500 cm³-ig | 5,7 liter/100 km |
| 1501-2000 cm³ | 6,7 liter/100 km |
| 2001-3000 cm³ | 7,6 liter/100 km |
| 3001 cm³ felett | 9,5 liter/100 km |
Forrás: Nemzeti Adó és Vámhivatal
Motorkerékpár esetén:
| HENGERŰRTARTALOM/JÁRMŰ BESOROLÁSA | ALAPNORMA-ÁTALÁNY |
| Segédmotoros-kerékpár | 3,0 liter/100 km |
| Motorkerékpár (80 cm³-ig) | 3,5 liter/100 km |
| Motorkerékpár (81-125 cm³) | 3,8 liter/100 km |
| Motorkerékpár (126-250 cm³) | 4,0 liter/100 km |
| Motorkerékpár (251-500 cm³) | 4,5 liter/100 km |
| Motorkerékpár (500 cm³ felett) | 5,0 liter/100 km |
Forrás: Nemzeti Adó és Vámhivatal
A benzin hivatalos áráról – amire a kalkuláció során szükség van – a NAV minden hónapban közzéteszi a tájékoztatását. Így például 2019 novemberéig ezekkel az árakkal kell számolni:
| 2019. ÉV | BENZIN ESZ-95 (FT/L) | GÁZOLAJ (FT/L) | KEVERÉK (FT/L) | LPG AUTÓGÁZ (FT/L) |
| november | 397 | 422 | 433 | 233 |
| október | 385 | 403 | 422 | 231 |
| szeptember | 397 | 405 | 434 | 236 |
| augusztus | 387 | 400 | 424 | 241 |
| július | 414 | 415 | 451 | 241 |
| június | 410 | 416 | 447 | 232 |
| május | 382 | 395 | 418 | 232 |
| április | 367 | 401 | 404 | 228 |
| március | 347 | 388 | 384 | 232 |
| február | 357 | 373 | 394 | 240 |
| január | 362 | 404 | 399 | 255 |
Forrás: Nemzeti Adó és Vámhivatal
Ezek alapján kerül kiszámításra tehát az üzemanyag elszámolása, emellett hozzáadandó még a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség. Utóbbiról azonban tudni kell, hogy kezdetben ez az összeg 15 Ft/km volt, amit 2017 januárjában szállítottak le 9 forintra, azonban a munkaadó eldöntheti, hogy kifizeti-e a 9 és a 15 Ft közötti különbözetet. Ez tehát azt jelenti, hogy ez az összeg magában foglalja nem csak a benzinköltséget, hanem az esetleges amortizációs költségeket, a javítást és a felújítást.
Lássuk mindezt egy példán keresztül!
Amennyiben az otthonunk és a munkahelyünk között októberben 400 kilométert ingáztunk az 1500 köbcentis, benzines autónkkal, akkor így számolhatjuk ki az üzemanyag elszámolását:
Alapnorma általány:
400 km / 100 = 4
4 x 8,6 = 34,4
34,4 x 385 = 13 244
Útiköltség elszámolása (amennyiben munkaadónk csak 9 Ft/kilométerrel számol):
400 x 9 = 3600
Adjuk össze a fenti két összeget, és megkapjuk a végösszeget!
3600 + 13 244 = 16 844 Ft
Nem kell megőriznünk a számlát!
Látható, hogy az üzemanyag elszámolása egy igen egyszerű folyamat, és minden munkavállalót megillet. Ráadásul azzal sem kell az időnket fecsérelnünk, hogy a benzinkutakon számlákat kérünk, sőt, még a blokkokat sem kell megőriznünk. A titka a sikernek mindössze annyi, hogy tartsuk be pontosan az eljárás lépéseit!