Sokan nem tudják, de a honosítási eljárás nem azonos a külföldi járművek forgalomba helyezésével. A két eltérő folyamat különböző ügyintézést igényel, amelynek megismerése elengedhetetlen azok számára, akik külföldről behozott autóval szeretnének közlekedni.

Míg a külföldi jármű forgalomba helyezése a jármű hivatalos nyilvántartásba vételét takarja, a honosítás során a külföldről behozott jármű dokumentumait az adott ország előírásaihoz igazítják. A két eljárás nemcsak az eljárás módjában, de költségeiben is különbözik egymástól.

Mit takar pontosan a honosítási eljárás?

A honosítási eljárást abban az esetben alkalmazzák, ha a jármű rendelkezik érvényes műszaki vizsgával, és megvan minden szükséges papírja. Ilyenkor történik a külföldi műszaki honosítása, ami az egyedi forgalomba helyezésnél gyorsabb és egyszerűbb eljárás, mivel az egyedi forgalomba helyezés során hatósági műszaki vizsga is szükséges, ami a hagyományos műszaki vizsgánál szigorúbb feltételek mellett zajlik. Nincs lehetőség a honosításra akkor, ha a járműnek van érvényes műszaki vizsgája, azonban az okmányai hiányosak.

Mennyibe kerül a honosítás?

A honosítási eljárás költsége több tényezőtől függ. Fix díjként 8000 forinttal lehet számolni, ennyibe kerül a külföldi műszaki honosítása. Az eredetiségvizsgálat díja nem egységes, ugyanis az függ a jármű paramétereitől, illetve típusától. Szintén változó a kötelező biztosítás díja, valamint a regisztrációs adó összege, ahogy az átíráshoz kapcsolódó költségek is. Az átírási eljárásban fix díj még a magyar nyelvű forgalmi engedély és törzskönyv illetéke, ami 6-6 ezer forint, és számítani kell arra is, hogy vagyonszerzési illetéket kell fizetni. A rendszámtábla ára függ attól, hogy a rendszám esetleg egyedileg előállított vagy egyénileg kiválasztott lesz-e.

Az interneten fellelhető kalkulátorokkal összehasonlíthatók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatok, kiszámolhatók a jármű átírásával kapcsolatos költségek és a regisztrációs adó is. A honosítási eljárás folyamán számos egyéb költségre lehet még számítani, ezért – ha valaki egyszerű ügyintézést szeretne – érdemes a jármű behozatalával megbízni egy szakértőt, azonban ebben az esetben még az ő munkadíja is hozzáadódik a honosítási eljárás költségeihez. Ugyanígy felmerülhet plusz költség akkor is, ha egyénileg történik az autó behozatala, ugyanis ilyenkor az utazás, a tolmács, a tréler, valamint a hitelesített fordítások díjával is számolni kell.

A honosítási eljárás lépésről lépésre

Az egyedi forgalomba helyezés és a honosítás menete abban különbözik egymástól, hogy a honosítás során nincs szükség NKH vizsgára, amely igen költséges, azonban ennek ellenére a honosítási eljárás miatt is meg kell jelenni a közlekedési hatóság területileg illetékes kirendeltségén. Ezután kell a regisztrációs adóra vonatkozó eljárást kezdeményezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, majd az eredetiségvizsgálat következik, ami után a járműre meg kell kötni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, és be kell fizetni a regisztrációs adót.

A biztosítás és az adó befizetését az okmányirodai ügyintézés során igazolni kell, ezért ezeket mindenképpen el kell intézni az átírás előtt, amelyhez célszerű az ügyfélkapun vagy az DÁP mobilalkalmazáson keresztül időpontot kérni bármelyik kormányablakba. Az átírás során szükség lesz a személyes okmányokra (személyi igazolvány, lakcímkártya); az összes addig beszerzett dokumentumra (például adásvételi szerződés két nyelven és számla, ha van); az eredetvizsgálat, valamint a honosítás során kapott igazolásokra; továbbá a regisztrációs adó és a kötelező biztosítás befizetését igazoló dokumentumokra.

Összegzés

A jármű honosítása nem csupán egy adminisztratív eljárás, hanem egy kötelező lépés is ahhoz, hogy a külföldi jármű a magyarországi utakon teljes joggal közlekedhessen. Megfelelő felkészültséggel és az eljárás folyamán szükséges összes dokumentum birtokában a folyamat egyszerű és gördülékeny lehet.