Hazánkban sokan nem engedhetik meg magunknak, hogy vadiúj autókkal furikázzanak. Éppen ezért a legtöbben használt autót vásárolnak, ha le kell cserélni a korábbi járművet, és egyre inkább népszerűbb a külföldről való importálás.

Aki azonban ezt a megoldást preferálja, annak mostantól jelentős változásokkal kell szembenéznie.

Az új szabály értelmében jelentősen megváltozik a felállás

Látni kell, hogy a hazai járműállomány átlagos életkora tizennégy év, és hogy ezt a számot ne rontsák tovább a külföldről importált rossz állapotú, öreg, használt autók, az Innovációs és Technológiai Minisztérium jelentősen szigorította a honosítás eljárását. Ennek értelmében ha olyan autót szeretnénk importálni, amit 1999. december 31. után gyártottak, azaz legfeljebb húszéves, valamint a kocsit az Európai Unió valamely tagállamából hozzuk, akkor mindenképpen fel kell mutatnunk az autó COC (Certificate of Conformity) papírját, jóllehet eddig nagyon ritkán kérték. Ezzel a papírral igazolhatjuk ugyanis azt, hogy az autó megfelel az európai előírásoknak, valamint ennek alapján sorolhatják be az autót az EK-szerinti típustáblázatba. Abban az esetben, ha a kiválasztott autó több mint húszéves, azaz 1999. december 31. után gyártották, akkor természetesen nem kérnek COC papírt (hiszen akkor még nem kellett adni az autóhoz), a típustáblával sem vetik össze, jóllehet a származási országban kiállított vizsgapapírt a honosítás során továbbra is elkérhetik, és jó eséllyel el is fogják kérni.

Autót persze nem csak Európából importálhatunk. Ahhoz eddig is hozzá voltunk szokva, hogy amennyiben EU-n kívüli országból – például az Egyesült Államokból – hozunk kocsit, úgy sokkal nehezebb a forgalomba helyezés eljárása, eddig azonban ha egy – például – Amerikából származó kocsit használt autóként Németországból vettünk (azaz már az előbbi német tulajdonosa Amerikából hozatta), akkor ennek az autónak már volt érvényes EU-s műszakija és forgalmi engedélye, azaz sokkal könnyebben lehetett forgalomba helyezni Magyarországon is, könnyedén lehetett honosítani. Nos, ez ma már nem így van. Az új jogszabályban bevezetettek értelmében ugyanis nem sorolható be sehova az EK-nak megfelelő típustáblázatában, sőt, COC papírral sem rendelkezik. Így tehát hiába találunk egy EU-s tagállambeli használtautó-piacon egy szép Teslát, Ford Mustangot vagy más Egyesült Államok piacára szánt kocsit, a hazai forgalomba helyezése akkor is nehézkes lesz.

Fontos továbbá azt is látni, hogy hiába érvényes a származási országban kiállított forgalmi, az autókat akkor is környezetvédelmi vizsgálatra küldik, ha

• hat évnél idősebb,
• ha többet futott 160 ezer kilométernél,
• ha láthatóan füstölő.

Ez utóbbi kitétel egyébként okozott némi felháborodást, ugyanis a „láthatóan” nem egy túl pontos meghatározás, és nem túl objektív. Könnyen elképzelhető, hogy amíg az egyik műhely szerint ez füstöl, addig a másik műhelynél ez még a megfelelő kategóriába tartozik. Az azonban megnyugvást jelenthet, hogy ezért a rendkívüli vizsgálatért egyenlőre  nem kell fizetni, mindazonáltal ha nem megy át a vizsgán, akkor egészen addig nem kaphat magyar rendszámot, ameddig a megítélt hibákat ki nem javítják.

Könnyen megakadhatunk az egyedi forgalomba helyezési eljáráson is

Ha az autónak nincs COC dokumentuma és nem sorolható be a EK-nak megfelelő típustáblázatába, akkor egyedi forgalomba helyezési eljáráson kell részt vennie. Ebben az esetben külső szakértő bevonásával kerül megállapításra az, hogy az autó megfelel-e a az európai előírásoknak. Ha ilyen eljáráson megy keresztül az autónk, akkor bizony mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, hiszen a vizsgálat Magyarországon több mint 300 ezer forintba kerül abban az esetben, ha nem tudunk semmilyen hiteles dokumentumot felmutatni arról, hogy az autó már átesett au EU területén belül egy olyan vizsgálaton, ami igazolja azt, hogy megfelel az előírásoknak.

Nehezebb a helyzet a kisteherautókkal is

Tudvalevő, hogy a kisteherautókhoz csupán 2007 utántól kötelező COC papírt rendelni, ennek értelmében az 1999. decembere és a 2007. között gyártott kisteherautókat nem lehet alávetni az olcsóbb honosítási eljárásnak, ugyanis a származási ország műszakiját nem fogadják el, még akkor sem, ha eredetileg is az európai piacra készültek. Ennek értelmében az ezen intervallumban gyártott autókat minden esetben hatósági vizsgára kell vinni.

Mi a probléma alapja?

Tagadhatatlan, hogy hazánkban virágzik a használtautó-piac, ugyanakkor azt is látni kell, hogy igen sokan döntenek úgy, hogy nem egy magyar tulajdonostól vesznek kocsit, hanem külföldről hozatják be álmaik autóját. Alapvetően ez érthető is, hiszen külföldön sokszor jelentősen olcsóbban lehet használt kocsihoz jutni. Ennek okán félig-meddig az Unió autóhulladék lerakóhelye lettünk, ugyanis sok olyan tragacsot hordott haza a lakosság, amik nemcsak esztétikailag, de környezetvédelmileg is nagyon károsak.

Ez legfőképpen azért volt lehetséges, mert amennyiben egy uniós tagállamokból származó autót hoztunk be Magyarországra, és azt szerettük volna használatba venni, akkor mindössze annyi teendőnk volt vele, hogy – már amennyiben minimum még egy hónapig érvényes volt külföldödön, a származási országban is a műszaki vizsgája – nyolcezer forintért át kellett vezetnünk a műszaki érvényességi idejét a magyar forgalmi engedélyébe, azaz el kellett végeznünk a honosítási eljárást. A hatályba lépő kormányrendelet alapján ez a folyamat már nem lesz ennyire egyszerű, aminek következtében sokkal bonyolultabb lesz honosítani a külföldről importált kocsikat.

Hogy működött eddig a rendszer?

Évről évre növekszik hazánkban a frisseb forgalomba helyezett használt autók száma, azaz évről évre népszerűbb eljárás a honosítás. 2020-ban például összesen 130 ezer használt autót helyeztek forgalomba, ez pedig azt jelenti, hogy a 2019-es évhez képest kétezerrel többen döntöttek úgy, hogy külföldről vásárolnak. Emellett természetesen számba kell vennünk a re-exportok eseteit is, ilyenkor ugyanis a magyar rendszámmal való ellátás után rögtön ki is vonták a kocsikat a forgalomból, majd továbbvitték más országba forgalmazni.

Ha tehát egy EU-s tagállamból hoztunk be kocsit, könnyedén honosíthattuk az új járművünket, aminek során a legtöbb esetben a megyei vagy állami vizsgahelyek egyszerűen elfogadták a külföldön kiadott forgalmiban szereplő vizsgapecsétet. Voltak olyan helyek is, ahol a vizsgaigazolást, vagyis a TÜV-papírt is elkérték, és csak nagyon ritka esetben szerettek volna ránézni a COC-ra, azaz az autó tulajdonságait dokumentáló Certificate of Conformity-re. Érdekes megjegyezni, hogy ez utóbbi dokumentumot 2000 után kezdték el kiadni maguk az autó gyártói, és kifejezetten az európai piacra szánt kocsikhoz adtak ilyen dokumentumot.

Kevésbé érte meg lejárt forgalmival rendelkező autót importálni Magyarországra, annak a forgalomba helyezése ugyanis igen körülményes, költséges és hosszadalmas folyamat. Ennek keretei között ugyanis csak egyedi forgalomba helyezési eljárással kaphatott a kocsi rendszámot, amiről pedig tudvalevő, hogy egy igen alapos, szigorú, és sokszor szőrszálhasogató vizsgálat is. Mindemellett erről azt is tudni kell, hogy ennek a vizsgálatnak a díja 40 ezer forint; az anyagiak illetve a szigorú vizsgaszem miatt ezért inkább a honosításra törekednek az emberek, még abban az esetben is, amikor az autóról lerí, hogy sehol nem felelnének meg a vizsgán.