Ha autónk van, az bizony kiadásokkal jár. Azon túl, hogy nem kicsit kell a zsebünkbe nyúlnunk ahhoz, hogy fizessük a benzint, bizony vannak további kiadások is. A kötelező szervizelések és a felelősségbiztosítás nem olcsó, mindezek mellett pedig még adóznunk is kell a kocsi után. De mégis, kinek kell megfizetni az adót, hogyan lehet kiszámolni ennek a mértékét, és kik élveznek kedvezményeket? Cikkünkben ezt derítjük ki.

Ki köteles adót fizetni?

Az 1991. évi LXXXII. törvény első fejezete az, amelyik rendelkezik a belföldi gépjárművek adókötelességéről. Ezt a törvény több helyen kiegészítik a 18. § értelmező rendelkezései is. Nézzük meg tehát, hogy kinek is kell gépjárműadót fizetnie!

Minden olyan személynek, aki gépjárművel rendelkezik, és nem élvez adómentességet. Gépjárműadót az alábbi esetekben kell fizetni:

• gépjárműadót kell fizetni azoknak, akiknek a járműve belföldi forgalomba van helyezve,
• gépjárműadót kell fizetni azoknak, akiknek a gépjárműve (és/vagy pótkocsija) magyar hatósági rendszámtáblával van ellátva. 

Vannak azonban olyan gépjárművek, amelyek kivételt jelentenek, s így adómentességben részesülnek:

• nem kell adót fizetni a munkagépek után,
• nem kell adót fizetni a mezőgazdasági vontatók után,
• nem kell adót fizetni a négykerekű segédmotoros kerékpár után,
• nem kell adót fizetni az olyan gépjárművek után, amelyeknek a rendszáma CD, CK, DT, OT és Z betűjellel rendelkeznek. 
• nem kell adót fizetni a lassú jármű és annak pótkocsija után, 
• nem kell adót fizetni a „méhesházas” gépjárművek után.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a Vámhivatal csak az első alkalommal küld határozatot az adókötelezettségről, a következő években pusztán tájékoztatást postáznak a befizetendő összegről. 

Fontos tudni, hogy beszélhetünk éves adóról és időszakos adóról. Időszakos adót akkor fizetünk, ha év közben teszünk szert egy újonnan forgalomba helyezett autóra, s ennek megfelelően arányosan kell megfizetnünk az adót. Legyen szó akár éves adóról, akár időszakos adóról, az összeget elsősorban az üzembentartónak kell megfizetnie. Ha pedig nincsen üzembentartója (például az autót nem lízingeli éppen senki, és csak áll „üresben” az üzletben), akkor az autó tulajdonosa köteles befizetni az adót. Megesik az olyan is, hogy egyazon járműnek több üzembentartója, sőt, akár több tulajdonosa is lehet. Ilyen esetekben mindig annak a nevére állítják ki az adókötelezettséget, akinek a neve szerepel a jármű forgalmi engedélyében is. 

Abban az esetben, ha az autó tulajdonosa elhunyt vagy az autót birtokló cég megszűnik, és a következő naptári évig nem történik meg az átírás, azaz az új esztendőben még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt cég szerepel a nyilvántartásban tulajdonosként, akkor az adót annak kell fizetnie, aki a nyilvántartásban nem üzembentartói tulajdonosként szerepel. Ha pedig ilyennel nem lehet számolni, akkor annak az illetőnek kell megfizetnie az adót, aki örökli az autót. 

Felmerülhet továbbá az a kérdés is, hogy kinek kell adóznia azon gépjárművek után, amelyeken ideiglenes E vagy P betűjelzetű rendszámtábla lett elhelyezve. A válasz értelemszerűen az, hogy annak kell befizetnie az adót összegét, akinek a nevére ki lett állítva az ideiglenes rendszámtábla. 

Ki élvez adókedvezményt?

Bizonyos járművek esetében adókedvezményt állapít meg a törvény. 

• Húsz százaléknyi adókedvezményt állapítottak meg azon tehergépjárművek esetében, amelyek 5; 6; 7; vagy 8 környezetvédelmi osztály jelzéssel rendelkezek,
• húsz százaléknyi adókedvezményt állapítottak meg azon autóbuszok esetében, amelyek 5; 6; 7; vagy 8 környezetvédelmi osztály jelzéssel rendelkezek,
• harminc százaléknyi adókedvezményt állapítottak meg azon nyerges vontatók esetében, amelyek 5; 6; 7; vagy 8 környezetvédelmi osztály jelzéssel rendelkezek,
• harminc százaléknyi adókedvezményt állapítottak meg azon tehergépjárművek esetében, amelyek legalább 9; 10; 11 vagy 12 környezetvédelmi osztály jelzéssel rendelkezek,
• harminc százaléknyi adókedvezményt állapítottak meg azon autóbuszok esetében, amelyek legalább 9; 10; 11 vagy 12 környezetvédelmi osztály jelzéssel rendelkezek,
• ötven százaléknyi adókedvezményt állapítottak meg azon nyerges vontatók esetében, amelyek legalább 9; 10; 11 vagy 12 környezetvédelmi osztály jelzéssel rendelkezek.

Fontos tudni, hogy az ezen környezetvédelmi kategóriák miatt megítélt adókedvezményt külön bejelenteni nem kell, ugyanis a NAV automatikusan beleszámolja az adó összegének megállapításakor. 

A környezetvédelmi adókedvezmény mellett további tíz százaléknyi kedvezményben részesülhetnek azok a tehergépjárművet vezetők, akik kombinált áruszállításra vállalkoztak. Ha tehát a tehergépjármű üzembentartója igazolt fuvarokmánnyal rendelkezik, és több mint negyvenszer kombinált módon végezte az áruszállítását, és a vasúton vagy belvízen megtett út járatonként meghaladta a 100 kilométert, akkor további tíz százalék adókedvezményben részesül. Fontos azonban, hogy kizárólag azok a fuvarosok évezhetik ezt a kedvezményt, akiknek a szállítási területe hazai vasútvonalra és/vagy vízi szakaszra is kiterjed. Ne feledjük el, hogy ezt az extra kedvezményt már kérvényezni kell mégpedig úgy, hogy a kérvényt megnyújtjuk a NAV-nak a GJADO-adatlapon keresztül, s ehhez csatolnunk kell a fuvarokmányokat is. Ezt a kérelmet (is) kizárólag elektronikusan lehet benyújtani. 

A GJADO rendszeréről egyszeriben azt is érdemes megjegyezni, hogy ezen keresztül intézhetünk ügyeket. Ha be szeretnénk jelenteni, hogy adókedvezményre vagyunk jogosultak, netán a kedvezményünket szeretnénk szüneteltetni, akkor ezt mind ezen a felületen tehetjük meg. Ilyenkor mindig az „atad- és változásbejelentő lap a gépjárműadó mentesség / kedvezmény / szüneteltetés igénybevételéhez” lapot kell kitöltenünk. Ha kitöltöttük, egyszerűen, online is benyújthajuk a kérvényt. 

• A kérvényt benyújthatjuk az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) segítségével,
• a kérvényt benyújthatjuk az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) segítségével.

Ugyanakkor a NAV azokra is gondolt, akik nem a technika ördögei. Elektronika-mentesen is benyújthatjuk ugyanis a kérvényt, ha az ÁNYK-ból vagy az ONYA-ból kinyomtatjuk és kitöltjük. Ha nincs lehetőségünk innen kinyomtatni, akkor a NAV ügyfélszolgálatán is be tudjuk szerezni a formanyomtatványt, ezt kitöltjük, majd postán feladjuk az adóhivatalnak. Fölöslegesen azonban nem kell dolgozni a bejelentegetésekkel! Ha ugyanis már korábban is volt adókedvezményünk vagy adómentességünk, akkor azt nem kell évről évre újra bejelenteni, a rendszer automatikusan tudni, fogja, hogy nekünk ez jár.

Kinek nem kell járműadót fizetnie?

Bizonyos esetekben bizonyos polgárok adómentességet élveznek, azaz nem kell befizetniük a gépjárműadót. De mégis, kik számíthatnak ilyen segítségre?

Kik adómentesek a magánszemélyek közül?

A magánszemélyek többízben kaphatnak adómentességet:

• Elektromos gépjárműre váltani több szempontból jó ötlet: kisebb lesz az ökológiai lábnyomunk, nem kell költenünk benzinre, Budapesten ingyenes a parkolás, és még gépjárműadót sem kell fizetnünk! A tisztán elektromos gépkocsik (azaz az 5E környezetvédelmi osztályba tartozók), a növelt hatótávolságú hibrid autók (azaz az 5N környezetvédelmi osztályba tartozók), emellett a nulla emissziós gépkocsik (azaz az 5Z környezetvédelmi osztályba tartozók) adómentesek. Nem kell adót fizetni továbbá a környezetkímélő motorkerékpárok után sem.
• Nem kell gépjárműadót fizetnie a súlyosan mozgáskorlátozottaknak és egyéb fogyatékossággal élőknek, illetve az őket gondozó, velük egy háztartásban élő hozzátartozóknak. E személyek évente 13 ezer forintig élveznek adómentességet, s kritérium továbbá, hogy a személygépjármű teljesítménye ne haladja megy a 100 kilowattot, s hogy a járművet ne taxiként használják. Abban az esetben, ha ezen jogcímen vagyunk jogosultak az adómentességre, azonban több autónk is van, akkor kizárólag egy autóra érvényesíthetjük a mentességet, mégpedig a legkisebb teljesítményűre. Tudnunk kell, hogy a mentességi jogunkat be kell jelenteni a NAV számára a GJADO rendszerén keresztül, illetve akkor ezen keresztül kell intézkednünk, ha a jogosultságunk megszűnik, vagy szüneteltetni szeretnénk. Az adóévre vonatkozó mentességről a NAV külön értesítést nem küld, csupán bejegyzi ennek tényét. Nem kell évente megismételnünk a bejelentést, elég ugyanis egyszer. Ha egyszer bejelentettük az adómentességünket, akkor a továbbiakban már nem kell, az automatikusan, minden évben megújul. 
• Nem kell gépjárműadót fizetniük azoknak, akiknek az adómentességét valamilyen nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. Ebben az esetben az adópolitikáért felelős miniszter szava a mérvadó, ezekben a kérdésekben ő határoz. Amennyiben ilyen keretek között szeretnénk kihasználni az adómentességet, úgy  a GJADO-adatlapon be kell jelentenünk az igényünket, amelyről a NAV határozatot nem fog küldeni, egyszerűen csak bejegyzi a mentességet. 
• Szintén adómentesek azok a gépjárművek, amelyek a NATO által fenntartott katonai parancsnoksághoz tartoznak, valamint a NATO Magyarországon tartózkodó fegyveres erőinek tulajdonában álló gépjárművek után sem kell adót fizetni. A mentességet be kell jelenteni a GJADO felületén.

A magánszemélyek mellett jogi személyek is élvezhetnek adómentességet. Ilyenek például az egyesületek és alapítványok (abban az esetben érvényes az adómentesség, ha az előző évben nem kellett társasági adót fizetniük), a költségvetési szerv (ezt még csak be sem kell jelenteni a GJADO-adatlapon), az egyházi személyek, a tűzoltó szerkocsi, valamint az autóbusz is. Az autóbuszokra csak akkor érvényes az adómentesség, ha annak tulajdonosának vagy üzembentartójának az előző évi jövedelmének 75 százaléka menetrendszerinti közúti személyszállításból ered. E kitétel teljesüléséről a buszosnak nyilatkoznia kell, és be kell nyújtania évente (sic!) a kérvényt. Nem szabad elfelejteni időben benyújtani az adómentesség kérvényét minden évben, mert ha elfelejtjük, akkor abban az évben adóznunk kell. 

Mikor kell befizetni az adót?

Ha éves adóról beszélünk, akkor annak összegét fizethetjük egybe vagy kétrészletben. Az alapvető megoldás az, hogy az adó első felét március 15-ig fizetjük be, a második felét pedig szeptember 15-ig, amennyiben azonban egyösszegben szeretnénk kifizetni, annak sincs akadálya. A fontos egyedül az, hogy ebben az esetben március 15-ig fizessük ki a teljes tartozást, mert az első felét semmiképpen nem halaszthatjuk el szeptemberre. Ha kifizettük már márciusban a teljes összeget, akkor az adószámla szeptember 15-ig túlfizetést fog mutatni, ez azonban megszűnik szeptember 15-én. 

Ha pedig időarányosan kell adóznunk, akkor a határozat kézhezvételétől számítva pontosan tizenöt napunk van arra, hogy befizessük az összeget egy összegben.

Hogyan számítható ki a gépjárműadó?

A gépjárműadó összegét minden esetben a gépjárműadóról szóló törvény (1991. évi LXXXII. törvény 19/C § (2) és (4) bekezdése) határozza meg, s az összeg kiszámolásáról minden információt megtalálunk a határozat indoklásának részében. Amennyiben ellenőrizni szeretnénk, hogy a NAV helyes kalkulációt végzett-e, akkor ezt az adóhivatal oldalán, pontosabban az „Ügyféliránytű – Nézz utána! Információs füzetek” menüpont alatt kell keresnünk a teljes leírást. A „belföldi gépjárművek adója” elnevezésű menüpontban részletes információt kaphatunk arról, hogyan számíthatjuk ki az adó mértékét, számos példával illusztrálva. Az alábbiakban csupán vázlatosan, a teljességre nem törekedve mutatjuk be, milyen lépéseket követve deríthetjük fel a pontos összeget. 

Hogyan számolunk személyautók és motorok esetében?

Amennyiben egy személyautó vagy motor adóösszegét szeretnénk kiszámítani, akkor csupán az adóalapra és az adómértékre lesz szükségünk. Az adóalap annak alapján kerül meghatározásra, hogy a járműnyilvántartásban kilowattban milyen teljesítményt jegyeztek be. Amennyiben a teljesítményt lóerőben adja meg, úgy 1,36-tal kell beszorozni a számokat, és egész számra kerekíteni. 

Hogyan alakul az adóalap az autó korának megfelelően?

• A gyártást követő első három évben az adóalap 345 forint kilowattonként, 
• a gyártást követő 4-7. naptári évben az adóalap 300 forint kilowattonként, 
• a gyártást követő 8-11. naptári évben az adóalap 230 forint kilowattonként, 
• a gyártást követő 12-15. naptári évben az adóalap 185 forint kilowattonként, 
• a gyártást követő 16. naptári évtől az adóalap 140 forint kilowattonként.

2022 január 1-ig ezer forintra kerekítve kellett megfizetnünk a gépjárműadót. Ez tehát azt jelenti, hogy 499 forintig lefelé kellett kerekítenünk, 500 forinttól pedig felfelé. A kerekítés szabálya azonban 2022-től megszűnt, így ettől az évtől kezdve a pontos összeget kell megfizetni. 

Hogyan fizethetem be az adót?

Az adót elsősorban banki átutalással kell befizetni. A kedvezményezett a NAV Belföldi gépjárműadó-bevételi számlája, melynek számlaszáma: 10032000-01079160

Abban az esetben, ha nem vagyunk kötelezettek számlaszámot nyitni, így utalni sem tudjuk az összeget, akkor az összeget befizethetjük csekken, valamint az EFER rendszerén keresztül is. 

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy amennyiben haszált gépjármű adásvétel történik, akkor az autó régi tulajdonosának kell befizetnie az egész évre az adót, az új tulajdonosnak pedig csak a következő naptári évtől.