A Magyar Autóklub elnöke arról számolt be, hogy nagy örömükre évről évre egyre többen kívánják megszerezni az autójukra az oldtimer minősítést. Ehhez azonban új eljárási módra van szükség, a megemelkedett esetszámokkal ugyanis a jelenlegi rendszer már nem sokáig tudja tartani a lépést. Cikkünkben a 2022-ben bevezetésre kerülő változásokat foglaljuk össze. 

Alapjaiban változik meg a minősítés folyamata

Sokan vágynak oldtimer autóra, de a legtöbb ember azt is tudja, hogy bizony nem könnyű feladat megszerezni a muzeális minősítést. Ennek ellenére évről évre egyre többen jelentkeztek az autójukkal, a kereslet pedig olyan nagy lett, hogy nem lehetett tovább halogatni, át kellett alakítani az eljárás folyamatát. Éppen ezért örülhetnek azok, akiknek 1991-es vagy 1992-es autójuk van, és jövőre szeretnék megszerezni a minősítést, 2022-ben ugyanis életbe lép az új szabályrendszer. Ebben az új szabályrendszerben számos kedvező változtatással számolhatunk. Aminek talán a leginkább fognak örülni az oldtimer-rajongók, hogy a muzeális minősítés egy helyen és egy időben fog zajlani a műszaki vizsgával is. Eddig ugyanis külön kellett megszerezni a minősítést, ezt követően újra időpontot kérni és szaladgálni kellett a műszaki vizsgásra, ami igen sok időt és fölösleges idegeskedést vett igénybe. Ennek most vége: mindenki nagy örömére ez a két vizsga egyszerre és egy helyen fog történni, így a minősítés folyamata és a forgalomba való visszahelyezés felgyorsul és leegyszerűsödik. 

Az emberek többsége nem úgy lesz oldtimer-tulajdonos, hogy hosszú-hosszú éveken keresztül őrizgetett és szeretgetett egy régi kocsit, hanem úgy, hogy megvásárolt egy már oldtimer kategóriába tartozó autót, vagy egy minősítéshez közel álló járművet. Nekik sem volt azonban könnyű, hiszen az eddigi szabályok szerint ha muzeális minőséggel rendelkező autót vettünk, akkor hiába kapta már meg egyszer az autó a minősítést, tulajdonosváltás esetében mindig újra kellett vizsgáztatni. Ennek az volt a buktatója, hogy sok esetben jártak úgy emeberek, hogy vásároltak egy OT-rendszámmal rendelkező kocsit gondolván, hogy ha egyszer már úgyis megszerezte a minősítést, akkor most sem lehet semmi baj. Borsos összegeket kifizet a muzeális kocsi áráért, majd elviszi vizsgáztatni, ahol közlik vele, hogy az autó nem felel meg a muzális kritériumoknak. Kevés ennél bosszantóbb helyzet van, hiszen így fölöslegesen adott ki annyi pénzt.  Ez 2022-ben megszűnik, így innentől kezdve ha veszünk egy OT-rendszámmal rendelkező kocsit, akkor nem kell azt újra levizsgáztatnunk, csupán akkor kell legközelebb elmennünk a vizsgahelyszínre, ha a minősítés lejár, és újra szükséges ellenőrizni az autó állapotát. 

Sőt, van még egy jó hírünk! Mint ismeretes, eddig a 31. év betöltése után lehetett jelentkezni egy autóval a muzeális elbírálásra, ez azonban 2022-től megrövidül. A következő évtől kezdve ugyanis minden olyan autót el lehet vinni a vizsgáztatásra, amely betöltötte a 361. hónapját és az állapotát tekintve alkalmas a muzeális minősítésre. Mindezekről Berezvai Gábor, a Magyar Autóklub oldtimer szekciójának igazgatója mesélt a Gehilio’s Garage-nak.

Jól figyeljünk oda az adásvételi szerződésre

Berezvai Gábor elmondta, hogy jelentős változások jönnek az OT-rendszámmal bíró autók vásárlása terén is. Mint ismeretes, ezeddig hiába vettük meg az OT minősítéssel már rendelkező autót, tulajdonosváltás esetében mindenképpen el kellett vinnünk az autót újravizsgáztatni, és igen sokan belebuktak ebbe. A 2022-ben hatályba lépő módosítások értelmében immáron a frissen vásárolt OT-rendszámú autót nem kell elvinnünk vizsgáztatni egészen addig, ameddig a minősítése le nem jár. Egy egyszerűsített adminisztráció veszi ugyanis kezdetét, amelynek értelmében elegendő egyszerűen átírni az autót a régi tulajdonosról az újra, és nem kell semmilyen többletmunkát magára vállalnia azért, mert a megvásárolt autó oldtimer. Mindazonáltal a Magyar Autóklub oldtimer szekciójának igazgatója arra figyelmeztet bennünket, hogy amennyiben megtaláltuk álmaink muzeális autóját, és eldöntöttük, hogy meg szeretnénk venni, mindenképpen legyünk körültekintőek az adásvételi szerződés terén. Bár ez csupán opcionális, az Autóklub erősen javasolja azt, hogy ilyen esetekben mindig írjuk bele az adásvételi szerződésbe, hogy az elállás jogát fenntartja a vevő abban az esetben, ha a muzeális feltételeknek nem felel meg az autó. Ezzel bebiztosítjuk magunkat, hogy véletlenül se járjunk úgy, hogy rengeteg pénzt kifizetünk egy muzeálisnak hitt autóért, amiről később kiderül, hogy nem ért annyit, amennyit fizettünk érte. Ne szégyenlősködjünk, az optimális szerződés arra van, hogy mindkét felet – az eladót és a vevőt is – védje, és el lehessen kerülni a kellemetlen meglepetéseket. Annak az eladónak, aki vonakodik beleírni ilyesmit a szerződésbe, annak bizony vaj lehet a füle mögött, és nem biztos, hogy tanácsos vele üzletelni. 

Egy elnézőbbek lesznek immáron a vizsgán

A Magyar Autóklub oldtimer szekciójának igazgatója arról is mesélt, hogy bár az új vizsgálati módszer még nincs pontosan kidolgozva, és ennek részleteit viták övezik, abban mindenki egyetért, úgy új módszerekre van szükség. Az bizonyos, hogy eddig azt vették figyelembe a minősítés során, hogy milyen az autó gyártási időben felszerelt műszaki alkatrészállománya, és a legfontosabb kritérium az volt, hogy ezeknek az alkatrészeknek és felszereléseknek eredetinek kellett lenniük. A történet roppant egyszerű volt: ha valami nem volt eredeti, nem kaphatta meg a minősítést. Ennél ezentúl jóval rugalmasabbak szeretnének lenni, ugyanis a sikeres vizsga kritériumát kibővítették: innentől kezdve már akkor is meg lehet kapni az OT-rendszámot, ha a vizsgán bebizonyosodik, hogy bár vannak olyan alkatrészek és felszerelések a kocsiban, amelyek nem eredetiek, de a gyártási periódusban lettek beszerelve. Azaz sikeres lesz a vizsga abban az esetben, ha az adott autótípus gyártási ideje öt, tíz, esetleg tizenötév volt, és ebben a gyártási periódusban történtek olyan javítások, módosítások, kiegészítések a kocsin, amelyek a gyártó által is engedélyezettek voltak. Különösen rendben lesznek azok a műszaki megoldások és beszerelt kiegészítések, amelyeket az autógyár is elfogadott a gyártási periódusban. 

Egy korszerűbb és rugalmasabb vizsgálati mód következik

Berezvai Gábor azt is elmondta, hogy a kivizsgálás módján is változtatások szükségesek, hogy ezáltal korszerűbb és rugalmasabb legyen a minősítés folyamata. A Magyar Autóklub oldtimer szekciójának igazgatója szerint a legfontosabb az lenne, hogy legyen egy objektív, egzakt, mindenkire és minden autóra érvényes szabályrendszer, ami azért lenne különösen fontos, mert így gördülékenyebben és gyorsabban tudnák elvégezni a szakemberek a vizsgálatokat, és kevesebb hibaszázalékkal dolgozhatnának. 

Ennek elérése érdekében egy más rendszert rendelt el az új jogi környezet. Ennek értelmében egy olyan útra térne rá a magyar minősítés, amely úton nyugati szomszédjaink, az osztrákok már hosszú éve járnak, és amely sikeresnek bizonyult náluk. Az új rendszerben a központi szerepben a típusleírások lennének. A vizsgáztató a muzeális bizottság honlapján kikeresi a kérdéses autó gyártóját, a gyártott autó típusát, esetleg a kereskedelmi nevét, és ennek alapján letölti a megfelelő típusleírást. Ebben a típusleírásban szerepel minden kritérium, és konkrétan le lenne rögzítve, hogy pontosan miket kell megnézni az adott autóban, miben kell ragaszkodni az eredetihez, mik azok a kiegészítések, amelyeknek nem feltétlenük kell eredetinek lennie, legfeljebb a beszerelt alkatrészek milyen idősek lehetnek, mik azok a tipikus hibák és buktatók, amelyek az adott járműre jellemzőek… stb. Ezek a típusleírások tehát nagyon fontos támpontot adnának a vizsgáztató szakembereknek, az egész minősítés során támaszkodniuk lehetne egy objektív útmutatóra, így a hibaszázalék is jelentősen csökkenhet. Emellett a típusleírás abban is segíthet, hogy a restaurálásra miképpen kell felkészíteni a járművet, illetve abban, hogy miképpen zajlódjék a restaurálás folyamata. 

Fontos mindazonáltal kiemelni, hogy ez a rendszer még kezdeti fázisban van, még finomításokra szorul és számos részletet ki kell dolgozni. Ennek értelmében a kialakítandó jogszabálynak lehetővé kell tennie azt is, hogy amennyiben egy olyan autó érkezik a vizsgabizottság elé, amely autóhoz nem rendelhető típusleírás, akkor valamiképpen ellenőrizni lehessen azt is, és objektíven megszülethessen a bírálat. Jelenleg úgy néz ki a dolog, hogy az ilyen autók elbírálásánál – amelyekhez nem rendelhető típusleírás –, az eddigi módszerek szerint fogják elbírálni a kérelmet, azaz ez azt jelenti, hogy egyfajta hibrid minősítési rendszer fog kialakulni: a mi régi módszerünket kell ötvöznünk az osztrákok módszerével. Ha egy autóra van típusleírás, akkor ennek alapján kell bírálni, ha nincsen, akkor a régi módszer szerint, azaz a műszaki leírás alapján kell eldönteni, hogy megítélhető-e a muzeális jellege. 

Mit vesznek figyelembe az elbírálásnál?

Láthatjuk mindezek alapján, hogy a 2022-ben bevezetésre kerülő rendszer sokkal rugalmasabb és kényelmesebb lesz, és számos olyan buktató és kellemetlenség megszűnik, amiktől eddig tartaniuk kellett az oldtimer-rajongóknak. Mindettől függetlenül a kritériumokhoz való ragaszkodás szigorúsága megmarad, és vannak olyan szempontok, amelyek továbbra is sziklaszilárdan állnak az elbírálásnál:

• továbbra is kritérium az OT-rendszám megszerzéséhez, hogy csak odaillő fődarabokkal rendelkezzen az autó, 
• továbbra is kritérium az OT-rendszám megszerzéséhez, hogy megfelelő alvázszámmal rendelkezzen az autó, 
• továbbra is kritérium az OT-rendszám megszerzéséhez, hogy megfelelő motorsorszámmal rendelkezzen az autó, 
• továbbra is kritérium az OT-rendszám megszerzéséhez, hogy csak odaillő alkatrészekkel rendelkezzen az autó, 
• továbbra is kritérium az OT-rendszám megszerzéséhez, hogy az alkatrészek anyagfelhasználása rendben legyen.  

Ezek mind kritériumok voltak eddig is, és maradnak is azok. Ezek egzakt tények, pontosan megfogalmazható és mérhető kritériumok, így nagyon fontos, hogy szabályzatban legyen elérhető, hogy létre lehessen hozni egy vizsgálati jegyzőkönyvet, aminek alapján könnyebben tudnának pontozni azok a szakemberek, akik a vizsgaminősítést végzik. 

Noha a Magyar Autóklub oldtimer szekciójának igazgatója beszélt a pontozási rendszerről, azt is elmondta, hogy ő jobbnak látná a pontozási rendszer kivezetését, szerinte ugyanis ez nem elég egzakt, nem segíti a szakemberek munkáját, és semmiféle plusz információt nem szolgáltat az ügyfélnek sem. A pontozás kivezetésével közelíthetnénk az európai muzeális minősítési sztenderdhez, számos országban ugyanis rájöttek már a pontozási rendszer alkalmatlanságára, és egyszerűen a megfelelt-nem felelt meg kategorizálással élnek. Ha az autó az első vagy második kategóriába sorolandó, akkor megfelelt az OT-rendszám kiérdemléséhez, ha a harmadik kategóriába került, akkor egyéb szempontok alapján kell elbírálni az esetet, a negyedik és ötödik kategória pedig azt jelzi, hogy még nem érdemelte ki a muzeális minősítést. 

Egymást ellenőrző szervezetek

Mivel rohamosan megnőtt az igény az OT-rendszámú autók iránt, ezért egyre több esetet kell megvizsgálniuk a szakembereknek, éppen ezért különösen fontossá vált az ellenőrizhetőség. Éppen ezért először is létre kellett hozni egy muzeális minősítési szervezetet, amely szervezet rendelkezik a minősítés jogával. Ennek a jogköre és a szervezeti cím a Magyar Autóklubra szállt, így kerülvén előtérbe az oldtimer szekció. 

A Közlekedéstudományi Intézet nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy pontosan legyen szabályozva a minősítés folyamat, és ezt a szabályozást le kell fordítani a végrehajtás nyelvére is. Ugyanakkor a Közlekedéstudományi Intézet egyik legfontosabb szorgalmazása az, hogy az ellenőrzési rendszer is hierarchikusan kialakult, ami mindenképpen a vizsgák sikerességéhez járul majd hozzá. Ennek értelmében az elsődleges döntést a Muzeális Minősítés Szervezet végzi, amelynek szakértői képviselői dolgoznak az autókkal. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a szervezet által megbízott szakértő levizsgáztatja az autót, és meghoz egy döntést, hogy az adott kocsi megkaphatja-e az OT-rendszámot, vagy sem. Ezt a döntést ellenőrizheti az Autóklub, az Autóklubot pedig Közlekedéstudományi Intézet bírálhatja felül. Ugyanakkor nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy még őket is ellenőrzi a közlekedéshatóság, így például a kormányhivatal által. 

A Magyar Autóklub muzeális minősítési munkáját két szervezet segíti a jövőben: az egyik a Közlekedési Múzeum, akik nem ismeretlen szereplői a folyamatban, hiszen eddig is aktívan jelen voltak a vizsgálatokban. Az új szereplő a MAVAMSZ, azaz a Magyar Veteránjárművesek Szövetsége. 

Értékelik a megőrzött állapotot

Talán nem meglepő, ha azt mondjuk, Berezvai Gábor szerint a megőrzött állapot rendkívül sokat ér. Ezen a legtöbbeknek nem akad fenn a szemöldökük, hiszen természetesnek tűnik, hogy az az autó többet ér, amelyiket nem hagytak elrohadni, nem hagyták, hogy lepukkanjon, és szép állapotban megőrizték inkább. De az igazgató tulajdonképpen az ellenkezőjéről beszélt. Berezvai Gábor ugyanis elmondta, hogy sok olyan esettel találkoznak, amikor az ügyfél túlrestaurálja az autót: olyan dolgokat is kicserél benne, amit nem lenne szabad, olyannyira fényezi és olyan beavatkozásokba kezd bele, ami elveszi az autó megőrzött állapotát. A szekció igazgatója elmondta, hogy szerinte egyre kevesebb megőrzött állapotú autóval lehet találkozni, egyre kevesebb kocsiban található meg az eredeti technológia és az eredeti elemek, éppen ezért az eredeti állapot megőrzése (és nem túlrestaurálása) mindenképpen többletpontot jelent. 

Speciális minősítések is lehetnek a jövőben

Az igazható beszámolt a tapasztalatáról, hogy egyre több olyan igény fut be, hogy bizonyos típusokat egyszerre vizsgáztassanak le. Például az OT-rendszámmal rendelkezni kívánó motorosok kifejezetten kérik, hogy meghatározott időnként rendezzenek egy olyan vizsgát, amikor ők összegyűlhetnek, és külön nekik végezzék el a muzeális minősítést. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy erre alkalmas és kompetens szakembert szerezzenek. Berezvai Gábor ezzel kapcsolatban az is elmondta, hogy ezt támogatandó ötletnek gondolja, és az sem elképzelhetetlen, hogy bizonyos autótípusoknál is meg lehetne ilyesmit rendezni. Így tehát időközönként lenne egy olyan vizsganap, amikor kifejezetten az amerikai oldtimereket vizsgálnák, vagy a Mercedes autókat. Ehhez azonban nagy szervezői munka szükséges, hiszen ilyenkor a legkompetensebb szakértőknek kell jelen lenniük. 

Immáron legális lesz az előminősítés

Vannak olyan esetek, amikor előminősítés szükséges. Ez javában akkor szükségszerű, amikor egy autó már annyira öreg, hogy nem szívesen furikázunk vele a forgalomban, és szeretnénk egy újabbat, de kidobni és eladni sem szeretnénk, mert tudjuk, hogy pár év múlva kiváló oldtimer lesz belőle. Általában a húsz év körüli kocsinál szokott felmerülni ez a probléma. Az persze nem egy járható út, hogy egyszerűen beállunk vele a garázsba, és kivárjuk, hogy elvihessük a muzeális minősítésre, hiszen ha nem vonjuk ki a forgalomból, akkor továbbra is fizetnünk kell a kötelező felelősségbiztosítást és a teljesítményadót. Egyszóval kell egy olyan megoldás, hogy kivonhassuk a forgalomból az autót, hogy tovább ne járjon költségekkel, de mindezt úgy kell megtenni, hogy a későbbiekben vissza tudjuk helyezni a forgalomba, amikor már eléri az oldtimer kategóriát. Ezt a folyamatot előminősítésnek nevezzük, ami ugyan eddig is létezett, de jogilag féllábon álló, átmeneti megoldásnak volt kezelt, amit sok szakember nem is igazán tudott hova tenni. 

2022-től azonban legális lesz az előminősítés. Ez tehát azt jelenti, hogy ha például van egy 20 éves kocsink, amit már nem szeretnénk használni a mindennapokban, de tudjuk, hogy 10 év múlva kiváló oldtimer autó lesz, akkor begurulunk vele a minősítőhöz, és immáron hivatalos keretek között benyújtunk egy átmeneti kivonási kérelmet. A kérelem benyújtása után egy szakember leellenőrzi a kérelmünket, az autó dokumentumait, majd megvizsgálja a kocsinkat, ellenőrzi az egyéni azonosítónkat, majd megállapíthatja azt, hogy ez az autó korából kiindulva még valóban nem kaphatja meg az OT-rendszámot, viszont állapotmegőrzés esetében, restaurálás után és a megfelelő idő elteltével már alkalmas lesz a muzeális minősítéshez. Ekkor átmenetileg kivonják a forgalomból a kocsit, áll a garázsunkban, javítgatjuk, csinosítgatjuk, és amikor az idő eljön, már OT-rendszámmal helyezzük vissza a forgalomba. 

Berezvai Gábor, a Magyar Autóklub oldtimer szekciójának igazgatója a Gehilio’s Garage-nak azt is elmondta, hogy a megnövekedett igények miatt bővíteni szeretnék a vizsgák számát, így évente immár 240-251 alkalmat terveznek egy évben, de ehhez természetesen a szakértőiknek is fel kell készülniük.