Autós káreseményeknél gyakran előfordul, hogy nem sikerül tisztázni a baleset körülményeit, és egyik fél sem ismeri el a felelősséget. Mivel a kárrendezés alapja a felelősség pontos megállapítása, nemcsak a károsult, de a biztosító számára is kihívást jelenthet a kártérítés folyamata ilyen esetekben. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan zajlik a kárügyintézés akkor, ha nincs meg a felelős.

Mivel a károkozó számára egy közlekedési baleset megannyi negatív következménnyel jár – kiváltképp akkor, ha a baleset következtében személyi sérülés is történt – ezért a károkozás felelősségének kérdése azon túl, hogy sarkalatos kérdés, érzékeny téma. Optimális körülmények között a károkozó elismeri, hogy ő hibázott, de előfordulnak olyan helyzetek is, amikor a balesetben érintettek közül senki nem vállalja a felelősséget.

A károkozás elismerése

Mivel jogszabály nem írja elő, nem kötelező a kárbejelentő lapon nyilatkozni felelősség kérdésében. Amennyiben azonban mindkét fél egyetért abban, hogy kit terhel felelősség az okozott kárt illetően, a kárbejelentő lapon, a megjegyzés résznél a károkozás elismerhető. A károkozás elismerésével a kárrendezés folyamata nagy mértékben leegyszerűsödik. Fontos tudni, hogy ezt a nyilatkozatot bármikor vissza lehet vonni. Ilyen esetben azonban, ha rendőrségi jegyzőkönyv nem áll rendelkezésre, a biztosítónak nem lesz könnyű dolga, mivel a felelősség kérdésében neki kell döntenie a rendelkezésére álló információk, bizonyítékok és dokumentumok alapján. Erre való tekintettel, ha egy közlekedési baleset során kérdéses a károkozó személye, érdemes a rendőrséget kihívni, akik a helyszínelés során az esetleges tanúkat is meghallgatják.

Mi történik, ha a károkozó nem vállalja a felelősséget?

Ha a baleset körülményei egyértelműek, azonban ennek ellenére a baleset okozója nem ismeri el a felelősségét, illetve, ha nem egyértelmű a helyzet, és egyik fél sem vállalja a felelősséget a károkozásért, a hatóságok fognak dönteni az ügyben a vétkes személyéről, a rendelkezésre álló információk, bizonyítékok és dokumentumok, valamint a kárszakértő véleménye alapján. Ezért rendkívül fontos, hogy a helyszínen eljáró rendőr minden apró részletről értesüljön a balestre vonatkozóan. Ha a balesetben mindkét fél vétkes, kármegosztást fog alkalmazni a biztosítótársaság, ami azt jelenti, hogy a felelősséggel arányosan kell megtéríteni a kárt a másik fél számára.

Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a károkozó visszavonja a korábban tett, felelősségét elismerő nyilatkozatát. Ilyenkor nincs szükség újabb kárbejelentésre, a biztosító az érintettekkel felveszi a kapcsolatot, azonban számítani kell arra, hogy a biztosítási ügy elhúzódik, és akár polgári peres eljárásra is sor kerülhet – kiváltképp akkor, ha nincsenek konkrét bizonyítékok. Gyakran indul büntető- vagy szabálysértési eljárás a kárrendezés időtartama alatt, a kár megtérítéséhez azonban nem kell megvárni az eljárás végét.  

Fontos tudni, hogy amennyiben a balesetnek nincs felelőse, az esetleges tanúk vallomása döntő lehet, célszerű ezért elkérni a baleset helyszínén az elérhetőségüket, de még jobb, ha megvárják a rendőrség kiérkezését. Lényeges tisztában lenni azzal is, hogy ha valaki a biztosító határozatát vitatja, a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást indíthat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat.

Kell-e rendőrt hívni közlekedési baleset esetén?

Egyértelmű a szabályozás arra nézve, hogy közlekedési baleset esetén mikor kell rendőrt hívni. Ha csupán kisebb károkozás történt, és a károkozó személyével kapcsolatban mindkét fél egyetért, nem kell értesíteni a hatóságot. Személyi sérüléssel járó közúti baleseteknél azonban, a legapróbb sérülés esetén is, kötelezően rendőrt kell hívni, ahogy akkor is, ha nem biztonságos a baleset helyszíne. Külföldi rendszámú jármű, valamint kettőnél több fél érintettsége esetén szintén célszerű értesíteni a rendőrséget.

Szintén ajánlott a rendőrség segítségét kérni abban az esetben, ha nem egyértelmű, hogy kit terhel a felelősség, illetve, ha a károkozó nem hajlandó elismerni, hogy ő okozta a balesetet. Továbbá akkor is érdemes rendőrt hívni, ha valamelyik fél fenyegetve érzi magát, illetve, ha a balesetben érintettek nem képesek a higgadt cselekvésre.

Fedélzeti kamera és casco biztosítás – megoldás a kérdéses, valamint az elhúzódó helyzetekre

Jó megoldás lehet ilyenkor az is, ha van az autón első és hátsó fedélzeti kamera, melynek felvételei akár a rendőrségi nyomozás során, akár a kárrendezés folyamatában bizonyítékként szolgálhat. Fontos azonban tudni, hogy a fedélzeti kamerával készített felvételek nyilvánossá tétele tilos, ezen kívül a felvételeknek a kapcsolódó személyiségi jogi és adatvédelmi törvényeknek meg kell felelniük.

Amennyiben elhúzódik a kárkifizetés, de a károsultnak van casco biztosítása, a kár arra is érvényesíthető, a biztosítótársaság pedig a későbbiek során kifizetteti a kárösszeget a kárt okozó biztosítójával.

Bonyolultabb a kárrendezés folyamata, ha nincs felelős

Amennyiben egy káresemény során egyik fél sem ismeri el a felelősséget az okozott kárért, a kárrendezés folyamata jelentősen bonyolultabb és hosszabb lesz, mint egy felelős szempontjából egyértelmű baleset esetén. A biztosítótársaságok ilyenkor megvizsgálják a bizonyítékokat, kikérik a szakértők véleményét, valamint átnézik a hatósági jegyzőkönyveket, és ezek alapján döntenek – ezért fontos minden esetben a káresemények aprólékos dokumentálása a károsult részéről.