Így változhatnak az autóvásárlást terhelő adók

Változó gépjárműves adóterhek

Radikális átalakítás várható az autóvásárlást, -behozatalt, valamint cégautókat érintő közterheket illetően: csökkenteni tervezik a fizetnivalókat annak érdekében, hogy könnyebb és olcsóbb legyen autót cserélni, ezzel is segítve az elavult magyar járműállomány megújulását.

Nemrégiben a sajtó birtokába került egy még nem publikus javaslat, amely alapján azok örülhetnek, akik a jövőben terveznek autót venni, ugyanis, ha elfogadják a javaslatot, akkor kevesebb lesz az intéznivaló, több illeték megfizetését is eltörölnék, illetve az eredetvizsgálat díja is megszűnne. Ha a kormány rábólint a változásokra, akkor a regisztrációs adó is változna, ezzel is fékezve a kevésbé korszerű autók behozatalát.

“Az állampolgárokat sújtó, a gépjárművek tulajdonjogának megszerzésével és fenntartásával kapcsolatos terhek radikális csökkentéséről”

a címe annak az előterjesztésnek, melyet a Pénzügyminisztérium dolgozott ki a kormány számára. A tervezetből még a hivatalos bejelentés és a kormánydöntés előtt kiderül, hogyan alakítanák át az autóvásárlás, autó ajándékozás, öröklés és külföldről való behozatalt érintő szabályokat. Fontos észben tartani, hogy ez a dokumentum még nem számít a kormány álláspontjának, hiszen még el kell fogadniuk. Ugyanakkor a javaslat nem csak az utolsó részletig ki van dolgozva, de már minden fontos állami szervnél meg is köröztették.

A jelenlegi rendszer “nehezen indokolható”

A változtatások kiindulópontja, hogy a hatályos szabályok alapján rendkívül sokféle igazgatási szolgáltatási díj, eljárási illeték, illetve egyéb közteher fizetendő egy autó megszerzésekor, illetve forgalomba helyezésekor. A javaslat ezen változtatna radikálisan, mivel nem csak hogy nehezen áttekinthető a fizetnivalók rendszere, de nehezen is indokolható, hogy egy igazgatási folyamat minden állomásán külön-külön kelljen megfizetni a vonatkozó díjakat. Így amellett, hogy a tervezet szerint csökkentik a fizetési kötelezettség mértékét, azt is megoldják vele, hogy ne legyen párhuzamosan annyi fizetnivaló. Összefoglaló anyagunk az adásvétel menetéről és tételes költségeiről itt érhető el.

A javaslat készítői szerint fő feladatuk az volt, hogy a reformmal csökkentsék a háztartások személygépjárművekkel kapcsolatos közterheit: így szeretnék ösztönözni a magyar gépjárműállomány megújulását, ami mind műszaki, mind környezetvédelmi szempontból köztudottan elavultnak számít. Ez a helyzet kritikusan lassú ütemben javul, így az új szabályozással szeretnék mesterségesen felgyorsítani a folyamatot, abban reménykedve, hogy ha kevesebb anyagi teherrel jár az autószerzés, akkor többen váltanak majd modernebb autóra.

A dízelautóban gondolkozók nem örülhetnek annyira

A tervezet szerint a regisztrációs adón is változtatnának, mert így várhatóan már rövid távon mérséklődne a régebbi, dízel és alacsony környezetvédelmi osztályú gépkocsik beáramlási üteme Magyarországra. A javaslatból kiderül, hogy környezetvédelmi és társadalmi szempontból is fontos az elavultabb technológiát alkalmazó dízel gépkocsik várható beáramlásának megakadályozása, fékezése. Számolnak az elképzelés esetleges EU-s korlátaival, de a megvalósítás szempontjából egyrészt az importáláshoz kötődő terhek adekvát módosításával, másrészt a dízel fogyasztási költségeiből eredő előnyök hosszabb távú csökkentésével érnék el céljaikat.

Cégautókkal generálnának gyors változást

A hazai gépkocsiállományon belül a cégautók cserélődnek a leggyorsabban, így ezen a téren több okból is indokolt érdemben erősíteni az ösztönzőket, ugyanis a gyakoribb cseréknek köszönhetően jobban képesek alkalmazkodni a változásokhoz. Egyúttal azonban növelni tervezik a cégautók beszerzéséhez kapcsoló közterheket, ugyanis a cégautóadó régóta változatlan mértéke miatt, valamint egyéb elszámolási szabályoknak köszönhetően a cégautóknak a magánautókhoz képest jelenleg jelentős költségelőnye van. Amennyiben a kormány elfogadja a javaslatot, akkor változna ez a helyzet, az emelés pedig forrást teremthetne, amely részben kompenzálná a magánautók adóinak tervezett csökkentéséből származó kiesést.

Továbbra is a környezetkímélő autókat részesítik majd előnyben

A javaslat több ponton is passzol más fontos célkitűzéshez, így például az elektromobilitás további fejlesztéséhez. A reformok nem érintenék a Jedlik Ányos Terv által nyújtott kedvezményeket és mentességet, azaz a környezetkímélő autók után (elektromos és tölthető hibridek), továbbra sem kellene regisztrációs adót, cégautóadót, gépjárműadót és vagyonszerzési illetéket fizetni. A tervezet szerint általánosságban olcsóbb és egyszerűbb lesz majd autót venni, de még így sem veszne el az elektromos autók költségelőnye, mely nagyrészt a kisebb üzemeltetési költségeknek köszönhető.

A javaslat emellett összhangban van, sőt erősíti a kormány által már korábban bejelentett gépjárműcsere-támogatást is, amely a családvédelmi program része. A tervezet ugyanis pont a támogatás által előnyben részesített korszerűbb autóknál csökkentené a gépjárműadót és a regisztrációs adót. Továbbá egyéb kormányzati prioritásokkal is összhangban áll a javaslat, így erősödnének a környezetvédelmi ösztönzők és egyszerűsödne az adórendszer, sőt csökkennének az adminisztrációs terhek is.

Ha hatályba lépne a javaslatnak megfelelő kormányhatározat, akkor a magánszemélyek gépjárműszerzéssel, gépjárműhasználattal összefüggő adó- és igazgatási szolgáltatási díjterhei 18,9 milliárd forinttal csökkennének. A javaslat azonban úgy készült, hogy nullszaldós legyen: a magánszemélyek terheinek mérsékléséből származó kiesést egyrészt a már említett cégautóadó emeléséből, másrészt a regisztrációs adó avultatási rendszerének szigorításából származó bevétel ellensúlyozná. Vagyis a radikális csökkentést két tényezővel kompenzálnák:

  • felemelnék a legidősebb, legrosszabb környezetvédelmi besorolású gépjárművek belföldi forgalomba helyezéséhez kapcsolódó terheket, ezzel próbálva visszaszorítani az importjukat,
  • megemelnék a cégautók terheit is, elsősorban az idősebb, rosszabb környezetvédelmi besorolású gépjárművek esetében, ezzel is csökkentve a céges autókkal elérhető adóelőnyt.

Melyek a konkrét lépések?

Ha elfogadják a javaslatot, akkor egy magánszemélynek a következőket nem kellene fizetnie gépjárműszerzéskor (legyen az vásárlás, öröklés vagy ajándékozás), csak a vagyonszerzési illetéket kell fizetni:

  • eredetvizsgálat díját,
  • forgalmi engedély és törzskönyv illetékét,
  • rendszámtábla és regisztrációs matrica díját,
  • külföldről származó gépjármű esetén pedig a származás-ellenőrzés díját.

A jelenlegi költségekről az átírás kalkulátorban tájékozódhatunk. Azaz, ha minden lépést megtesznek, akkor autóvásárláskor egyedül vagyonszerzési illetéket kell majd fizetni, külföldről behozott gépjármű esetén pedig csak regisztrációs adót.

Így mindent egybevéve közel 30000 forinttal lesz majd olcsóbb autóhoz jutni, külföldről behozott jármű esetén pedig mintegy 51000 forinttal kell majd kevesebbet költeni. Ez az átlagos autók közvetlen közterhének szempontjából 40 százalékos mérséklődést jelent, míg az első forgalomba helyezés esetén majdnem 28 százalékos csökkenést.

A javaslat kidolgozói számításaikat arra alapozták, hogy egy személygépjármű első forgalomba helyezése általában 110 ezer forint terhet jelent, melyet évente körülbelül 260 ezer ügyletnél fizetnek meg. A tulajdonszerzéshez köthet teher, azaz vásárláskor, örökléskor vagy ajándékozáskor 75 ezer forintos kiadással kell számolni, ami évi mintegy 710 ezer ügyletet érint. Ezen ügylete közel kétharmada belföldi tulajdonosváltás, még harmada első belföldi forgalomba helyezés. A javaslatírók szerint az autó fenntartásához kötődő közterhek, így a gépjárműadó vagy a műszaki vizsga díja, melyek évente nagyjából 23 ezer forintot érnek el, elenyészők a magánszemélyekre nézve a fentebbi összegekhez képest.

Változások a regisztrációs adót illetően

A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a regisztrációs adó hatásos eszköz lehet az új és használt importált gépjárművek állomány-összetételének módosítására. A jelenlegi rendszer szerint az adó mértékét a hengerűrtartalom és a környezetvédelmi osztály határozza meg, viszont az ösztönzést rendkívüli mértékben gyengíti, hogy a gépjármű kora alapján rendkívül erős avultatási tényezőt vesz figyelembe. Így a jövőben a környezetkárosítóbb, idősebb autók behozatalát tovább fékeznék, míg az EURO6-os motorral rendelkező autók esetében a regisztrációs adó az eddigiekhez képest a felére csökkenne. Ezzel elérnék, hogy a régebbi, környezetszennyezőbb gépjárművek terhei emelkednek, míg a modern motorral rendelkező új autóké csökkenne. Továbbá a piac gyors, dinamikus reakciójára lehet számítani, azaz várhatóan hamar visszaesne azon gépjárműfajták behozatala, melyek a jelentősen megemelt terheket viselik.

Kevesebb gépjárműadó, több munka az önkormányzatoknak

Főbb jellemzői igaz nem változnak a gépjárműadónak, azonban mértéke, és kiszámítási módja igen, a gépjármű korától függő degresszív, vagyis fokozatosan csökkenő szorzók kismértékű módosításának köszönhetően is. Ezt egészítenék ki meg az új, környezetvédelmi osztálytól függő szorzóval, aminek köszönhetően mérséklődne az adóterhe a kedvezőbb károsanyag-kibocsátási jellemzőkkel bíró személygépkocsiknak. Az előterjesztés következményében tehát a legkedvezőbb besorolású, fiatalabb autók gépjárműadója a felére csökkenne, míg a nagy többségé csak enyhén mérséklődne.

A változásoknak azonban lenne egy többletadminisztrációs hatása is: mivel megváltozna a belföldi gépjárművek adószámítási módja, ezért az önkormányzati adóhatóságoknak 2020-ban valamennyi személygépjármű esetén meg kéne állapítaniuk újra a gépjárműadót. Ez egyszeri többletmunkát jelenteni az önkormányzati adóhatóságoknak, ami az adózók számára semmilyen extra intéznivalóval nem járna.

Változások a cégautóadóban – kivetés vagy önbevallás?

A javaslat alapján emelkedne a cégautóadó mértéke. A környezetvédelmi besorolás alapján igaz differenciáltabb lenne, így a rosszabb besorolású és erősebb gépjárművek esetén jelentősebb lenne az emelkedése mértéke, mint más csoportokban. Ennél az adónemnél is a kiszámítás módján változtatnának, a gépjárműadó mintájára, azonban korszorzó nélkül. Az előterjesztés a környezetvédelmi ösztönző érdekében szorosabbá tenné a teljesítménnyel való összefüggést és differenciáltabbá a környezetvédelmi osztályok figyelembevételét.

“Az adó megtartható a jelenlegi önbevallásos rendszerben, de felmerülhet a kivetéses rendszerre való átállás is, akár a gépjárműadóval összevont rendszerben” – olvasható a javaslatban. Az utóbbi lehetőség méghozzá azzal az előnnyel járna, hogy csökkentené az adózó vállalkozások adminisztrációs terhét. Lenne azonban hátránya is ennek a rendszernek, mivel nem csak cégek tulajdonában álló autók után kell fizetni cégautóadót, hanem azok után is, amelyekre költséget számolnak el. Így, ha be is vezetnék a kivetéses rendszert, az utóbbi kör részére fenn kéne tartani az önbevallásos rendszert is.

Mivel a cégautóadó hatálya nem terjed ki az átalányadózó egyéni vállalkozókra, azaz a KATA és EVA magánszemély adóalanyokra abban az esetben, ha saját vállalkozásban használják a gépjárművet, ezért ahhoz, ha bevezetnék a kivetéses rendszert a cégautóadó esetében, azokat is a helyi adóhatóságok kezelnék, a gépjárműadóval összevonva. Ehhez folyamatos adatszolgáltatást kell kiépíteni az állami és a helyi adóhatóságok között, különben nem tudnák megbízhatóan érvényesíteni a mentességet az érintettek.

További cél, hogy az autóvásárláshoz kapcsolódó közterhek átszabása nehogy hátrányosan érintse majd a sokgyerekes, szegényebb, de autó fenntartására egyébként képes családokat. Ezen családok számára sokszor eleve csak a kevésbé korszerű, olcsóbb autók vásárlása, vagy behozatala az opció. Így “a szegénység leküzdése, illetve a vidéki életforma rehabilitációja” érdekében fontos rájuk figyelni, mivel a regisztrációs adót érintő változásoknak köszönhetően pont ennek a rétegnek a terhei növekednének meg, mivel jellemzően ezeknek a családoknak hoznak be régi, környezetszennyező gépjárműveket. Így felmerülhet az ötlet, hogy ennek a körnek kompenzációt vezetnének be speciális mentesség vagy akár visszatérítés formájában. Felmerült az is, hogy a három, vagy több gyermeket nevelő családoknak esetleg mentességet vezessenek be a gépjárműadónál és a visszterhes vagyonátruházási illetéknél.