Van néhány egyszerű szabály, amit ismerni kell ahhoz, hogy ne okozzon nehézséget a gépjármű átírása, és hogy később se merüljenek fel problémák az adásvételt illetően. Ehhez nyújtunk segítséget ebben a cikkben.

Autót vásárolni izgalmas dolog, azonban nem szabad megfeledkezni az ezzel járó hivatalos feladatokról sem. Ez ugyanis több puszta adminisztrációnál: egy jogi lépés, amelyben rögzítésre kerül, hogy ki a jármű új tulajdonosa. Az átírás elmaradása problémákat okozhat, ezért érdemes komolyan venni a feladatot.

A vevő és az eladó kötelezettségei

Ahhoz, hogy a megvásárolt jármű az új tulajdonos nevére kerüljön, pontos adminisztrációra és némi pénzre van szükség. A gépjármű átírásának határideje 15 naptári nap az adásvételi szerződés aláírását követően. Amennyiben a vevő a 15 napos határidőt elmulasztja, a késedelem miatt szabálysértési eljárás indul ellene, amelyről a NAV is tudomást szerez – a mulasztási bírság beszedésére ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogosult.

A tulajdonosváltozást az eladónak is be kell jelentenie az okmányirodában, az adásvételi szerződés megkötését követő 8 naptári napon belül. A bejelentés az eladó érdeke, hiszen így tudja igazolni, hogy az adott jármű már nem az ő tulajdona. A helyi adókötelezettség is az eladó bejelentése alapján törlődik. Az eladónak továbbá a gépjármű kötelező felelősségbiztosítását is fel kell mondania, ezt érdekmúlásra hivatkozva teheti meg.

Amennyiben a vevő nem íratja át az általa megvásárolt járművet a törvény által előírt határidőre, az eladó bejelentést tehet erről a közlekedési hatóság felé, melynek nyomán eljárás indul a vevő ellen. Először felszólítják a kötelessége teljesítésére 5 napos határidővel, és ha ez idő alatt sem történik semmi az ügyben, vagyis a vevő nem íratja át a járművet vagy nem indokolja meg elfogadható módon a késedelem okát, a hatóság a járművet kivonja a forgalomból.

Az adásvételi szerződés szerepe a gépjármű átírásában

A gépjármű tulajdonjogának megváltoztatása kapcsán az adásvételi szerződés a leglényegesebb dokumentum, amelyet teljes bizonyító erejű magánokirat formánjában kell elkészíteni. A szerződés tartalmi követelményét kormányrendelet írja elő.

Az adásvételi szerződésben meg kell jelölni, hogy ingyenes vagy visszterhes a jogügylet, vagyis, hogy a gépjárműért az eladó kap-e pénzt. Szerepelnie kell az okiratban továbbá a jármű összes fontos azonosítójának, amilyen a rendszám, az alvázszám, valamint a gyártmány megnevezése. Az eladó és a vevő adatainak pontos rögzítése szintén alapvető fontosságú, a szerződésnek tartalmaznia kell a felek családi és utónevét, a születési helyüket és idejüket, az édesanyjuk születési nevét, a lakcímüket, valamint a személyi igazolványuk számát. Amennyiben valamelyik vagy mindkét fél jogi személy, az adatokat annak megfelelően kell rögzíteni, azaz szükség lesz a cégjegyzék-számra és a cég képviselőjének személyes adataira is. Az adásvételi szerződés kötelező eleme a jármű törzskönyvének és a forgalmi engedélyének sorszáma is.

A jármű okmányainak átvételéről nyilatkozni kell a szerződésben, ahogy azt is szükséges rögzíteni, hogy pontosan mikor került az autó a vevő birtokába. Ezen kívül a szerződés hatályba lépésének napját is meg kell jelölni az adásvételi szerződésben, ami nem feltétlenül azonos a jármű átadásának dátumával. A szerződés végén az eladónak és a vevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az adásvételi szerződésben foglaltakat megértette, és az abban foglalt bejelentési kötelezettségét teljesíteni fogja. A szerződést az eladó és a vevő mellett két tanúnak is alá kell írnia, aláírások nélkül az adásvételi szerződés érvénytelen.

Tennivalók a gépjármű átírása előtt

Az adásvételi szerződés birtokában a vevőnek meg kell kötnie a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, és el kell végeztetnie a jármű eredetiségvizsgálatát. A kötelező biztosítást úgy kell megkötni, hogy a kockázatviselés kezdete, vagyis a biztosítás érvényességének kezdete az adásvételi szerződés aláírásának napja legyen. Amennyiben ez nem így történik, arra az időre, amikor a jármű az adásvételi szerződés alapján már a vevő tulajdona volt, de még nem rendelkezett érvényes gépjármű-felelősségbiztosítással, fedezetlenségi díjat kell fizetni. Amennyiben egy korábban közös tulajdonú jármű kerül az egyik korábbi tulajdonos nevére, vagy öröklés miatt lesz új tulajdonosa, nem kell elvégeztetni az eredetiségvizsgálatot.

A gépjármű átírásához szükséges okmányok

Az átíráshoz szükség lesz az érvényes adásvételi szerződésre, a biztosítás megkötését igazoló dokumentumra, az eredetvizsgálatról szóló határozatra, a jármű forgalmi engedélyére, valamint a törzskönyvére. Amennyiben nem állapítható meg a forgalmi engedély alapján a gépjármű műszaki vizsgájának érvényessége, szükség lesz az utolsó műszaki vizsgán kapott műszaki adatlapra is. Amennyiben a vevő nem tudja igazolni, hogy kötött a járműre felelősségbiztosítást, illetve, hogy a jármű rendelkezik érvényes műszaki vizsgával, az okmányiroda bejegyzi ugyan a tulajdonosváltozást, azonban forgalmi engedélyt nem állít ki az új tulajdonos nevére. Ilyenkor a régi forgalmi engedélybe ezt bejegyzi, és hiánypótlásra szólítja fel az új tulajdonost. Az átíráshoz igazolni kell továbbá az átírási illeték befizetését is.

Ennyibe kerül egy autó átírása 2025-ben

Az eredetvizsgálat díja személyautó esetén, 1400 cm3-ig 22.950 Ft, 1401 és 2000 cm3 között 24.975 Ft, 2000 cm3 felett pedig 27.000 Ft. A törzskönyv, valamint a forgalmi engedély kiállításának díja egyaránt 6000 Ft. Az átírás illetéke, azaz a vagyonszerzési illeték autóvásárlás esetén, a motor űrtartalmától és a jármű életkorától függően, 300-850 Ft/kW.

Komolyan kell venni a gépjármű átírását

A gépjármű átírása tehát nem csak egy egyszerű formalitás, hanem alapvető adminisztratív lépés, ezért elengedhetetlen, hogy a jármű új tulajdonosa tisztában legyen a vonatkozó szabályokkal. Ezek ismeretében és a szükséges dokumentumok birtokában, a határidőket betartva, elkerülhetők a kellemetlenségek a későbbiek során is.