Akár már egy mélyebb vízátfolyás is okozhat problémákat egy jármű működésében, hát még egy villámárvíz, vagy egy nagyobb árvíz. Mivel e természeti jelenség Magyarországon is előfordul, nem árt a járműtulajdonosoknak tisztában lenniük azzal, hogy mik a lehetőségeik egy esetleges árvízkár esetén.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Abban az esetben, ha egy természeti tényező – például felhőszakadás – következtében egy gépjármű kárt okoz egy másik gépjárműben, akkor a kárt okozó jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szolgáltatójához lehet fordulni.

Abban az esetben azonban, ha a jármű károsodásában más jármű nem játszik szerepet, annak okozója kizárólagosan egy természeti tényező, például árvíz, a káreseményre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szolgáltatója nem térít sem álló helyzetben, sem haladás közben elszenvedett árvízkár esetén.

Casco

Amennyiben a gépjármű rendelkezik érvényes casco biztosítással, a károk átháríthatók a vagyonbiztosítóra. Azonban lényeges tudni, hogy előfordulhatnak olyan esetek, amikor az érvényes casco biztosítás ellenére a biztosító megtagadja a kártérítést, vagy csak alacsonyabb értékkel téríti meg a keletkezett károkat. Ilyen mentesülési ok lehet többek között az, ha az üzembentartó a biztosító felé késve jelenti be a kárt, ha a kárenyhítési kötelezettségét megszegte, illetve elmulasztotta a kármegelőzési kötelezettségét, valamint az előzménykárok.

Késedelmes kárbejelentés

Amennyiben a jármű valamilyen kárt szenved, haladéktalanul be kell jelenteni a káreseményt a biztosítónak, vagy 8-15 napos határidő áll erre rendelkezésre – ez biztosítótársaságonként eltérő. Néhány napos késedelem esetén a biztosító nem feltétlenül tagadja meg az eljárás lefolytatását, azonban, ha más mentesülési ok is felmerül, akkor a késedelemre is kitérnek.

Kármegelőzés, kárenyhítés és előzménykárok

A kármegelőzés során a jármű üzembentartójának mindent meg kell tennie az adott helyzetben annak érdekében, hogy a káreseményt elkerülje. Már bekövetkezett kár esetén pedig meg kell előzni a további károk kialakulását, illetve a bekövetkezett károkat minimalizálni kell – ez a kárenyhítés. Amennyiben ezek nem történnek meg, a biztosító hivatkozhat a szerződésben foglalt kötelezettség elmaradására.

Amennyiben egy bizonyos kárt nem a természeti tényező eredményezett, hanem az egy már meglévő sérülés, a biztosító ezt az előzménykárt nem fogja megtéríteni.

Vagyonbiztosítás nélkül

Amennyiben a járműnek nincs vagyonbiztosítása, a természeti jelenség, azaz például az árvíz által okozott károkkal járó anyagi terhet az üzembentartónak kell viselnie.