Egyre kevesebb a kérdőjel: a fővárosi önkormányzat közzétette az elkövetkezendő 6-11 évre vonatkozó (azaz 2030-ig tervezett), Budapest közlekedésfejlesztési irányvonalát meghatározó ún. Budapesti Mobilitási Tervet.

A terv az élhető városi környezet, a biztonságos, kiszámítható és integrált közlekedés megvalósulását célozza. A dokumentum egyelőre egyeztetési, véleményezési fázisban van (akár ön is beküldheti észrevételeit) és háromféle költségvetéssel – alacsony, közepes, nagy – vázolják fel a lehetséges beruházásokat, fejlesztéseket. A három költésgvetésben ugyanakkor közös, hogy mindegyik számol a behajtási díj, közkeletű nevén dugódíj vagy városi útdíj bevezetésével már az I. ütemben, 2021-2025 között. Az újfajta díj egyébként “fővárosi személyforgalmi behajtásidíj-rendszer” elnevezéssel szerepel a tervben. A projekt megvalósítására 3,3 milliárd forintot szánnának.

A budapesti dugódíj

Habár a dugódíj hazai bevezetéséről már az 1990-es évek óta szó van, ténylegesen csak a 4-es metró építésekor került napirendre. Az akkori főpolgármester, Demszky Gábor ugyanis elfogadta az Európai Unió azon feltételét, mely szerint akkor támogatják a 4-es metró építését, ha annak megnyitásával egyidőben a fővárosban bevezetésre kerül a dugódíj is. Az Unió 180 milliárddal támogatta a metró építését (ez a teljes költségvetésnek mintegy 30%-a), mivel úgy számították, hogy ennek üzembehelyezése eltereli majd a belvárosra nehezedő autósforgalom egy jelentős részét. Ily módon a dugódíj bevezetésére 2013-ban kellett volna, hogy sor kerüljön, mely azonban több szempontból is korai évnek bizonyult, hiszen a 4-es metró építése csúszott és nem voltak meg a további szükséges infrastruktúrális feltételek sem. Hosszas tárgyalásokat követően Budapest haladékot kapott a dugódíj bevezetésére, ám ez mind a mai napig nem történt meg. Ha azonban az Unió elunja a folyamatos halasztást, akár vissza is követelheti a nem csekély támogatási összeget. Ugyanakkor jogosak voltak azok az ellenvetések, melyek szerint Budapest úthálózata és tömegközlekedése, a P+R parkolási lehetőségei miatt még nincsen készen a dugódíj bevezetésére.

Annak ellenére, hogy a dugódíj bevezetéséről évek óta vitáznak, konkrét részleteket a mai napig nem lehet tudni. Az bizonyosnak látszik, hogy a dugódíjat területi alapon kell majd megfizetni, ám a pontos zónahatárok még nem lettek kijelölve. Előzetes elképzelések szerint a dugódíj mértéke kb. 1-2 buszjegynyi lesz, illetve szó volt arról, hogy kezdetben ingyenes lesz a hétvégi és az éjszakai használat is. Elképzelhető, hogy a díjszabásba bizonyos differenciálást vezetnek be aszerint, hogy az adott gépjárműnek milyen a környezetvédelmi besorolása, ám ez még igencsak kérdéses. Konkrét terv hiányában nehezen megállapítható, hogy a városi útdíj bevezetését követően milyen mértékben részesülhet a főváros a korábban már ismertetett előnyökből és hátrányokból. Ám remélhetőleg minden nehézség ellenére inkább a pozitívumok kerülnek túlsúlyba.

A Budapesti Mobilitási Terv fő elemei

Az alacsony költségvetési terv 300 milliárd, a közepes 600 milliárd, a teljes pedig 950 milliárd forintnyi forrás rendelkezésre állásával számol.

Az alacsony forráskeret esetén megvalósuló főbb beruházások:

• integrált menetrend és menetdíjrendszer kialakítása, a BKK, MÁV, Volán szolgáltatásainak harmonizálása
• az M1 metróvonal korszerűsítése és meghosszabbítása, valamint járműfejlesztése
• városi és elővárosi hajók és kiszolgáló-létesítmények fejlesztése
• a 3-as villamosvonal meghosszabbítása a Kassai téren át észak felé és Szegedi úti felüljáró megépítése
• belvárosi áruátrakó pontok kialakítása, környezetbarát “last mile” áruszállítás
• a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának megújítása
• a Nagy Lajos király útja fejlesztése
• a fővárosi személyforgalmi behajtási díj rendszer bevezetése és kapcsolódó infrastruktúra-beruházások
• a budapesti városi zöldutak fejlesztése és a környéki zöldutakhoz való kapcsolódás fejlesztése
• a közbringa-rendszer továbbfejlesztése
• a Szilas-patak menti kerékpáros-infrastruktúra fejlesztése
• a Külső Bécsi úti villamosvonal meghosszabbítása (Vörösvári út – Aranyvölgy)
• a 2-es villamosvonal déli meghosszabbítása: 2-es és 24-es villamosok összekötése, valamint a 2-es villamosvonal rekonstrukciója
• műegyetemi villamosvonal kialakítása a Kopaszi-gát területének közlekedési fejlesztésére
• a 42-es villamos vonal meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig
• a körvasút menti körút kiépítése II. szakasz (M3 autópálya – Üllői út közötti szakasz)
• csepeli gerincút (Teller Ede út) kialakítása
• körvasút menti körút kiépítése III. szakasz (Üllői út – Soroksári út között)
• a Nagykörút komplex keresztmetszeti felülvizsgálata, gyalogos-kerékpáros lehetőségekkel

Közepes forráskeret esetén a fenti lista a következőkkel bővül:

• az M2 metróvonal és a H8 gödöllői HÉV összekötése és a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítása
• az M3 metróvonal meghosszabbítása Káposztásmegyerig

Teljes forráskeret esetén pedig még az alábbiakkal egészülne ki:

• az M4 metróvonal nyugati meghosszabbítása
• az újpalotai villamosvonal megépítése

A teljes anyagot 2019. április 11. és május 11. között a budapest.hu oldalon lehet megtekinteni és letölteni. Az észrevételeket, megjegyzéseket a consul@bkk.hu e-mail címre várják.