Az autóbérlés sokáig csak a társadalomnak egy szűk rétegében volt általános és gyakori, mára azonban a közösségi autómegosztóknak köszönhetően egyre többen vezetnek nem saját autót. De mi a teendő, ha egy ilyen autóval szenvedünk balesetet, vagy véletlenül kárt teszünk benne? Cikkünkben erre igyekszünk választ találni.

Rendkívül divatossá vált az autóbérlés

Nem is olyan régen az autóbérlésen az átlagos polgár csak bizonyos esetekben kezdett el gondolkodni. A leggyakoribb eset az volt, hogy amikor a család repülővel elment nyaralni, azonban a környéken szerettek volna alaposan szétnézni, akkor kibéreltek egy autót, és bevették a régiót. Szóba jöhetett még az autóbérlés olyan esetekben is, amikor a saját autónkat átmenetileg nem tudtuk használni valamilyen okból – mondjuk meghibásodás miatt, vagy mert egy családtagunk vagy barátunk elvitte –, ezért átmenetileg kellett egy másik jármű. A tapasztalat azonban az volt, hogy ha valakinek van jogosítványa, akkor az esetek szinte kizárólagos részében saját kocsit vezet, vagy lízingel. Mára azonban ez az arány némiképpen változott. 

A közösségi közlekedés egy új szintre lépett azáltal, hogy a különféle járműveket is bevonták a különféle alkalmazások és cégek. Ennek története a biciklivel kezdődött. Hazánkban nagy divatnak örvendett – és örvend még ma is – a MOL BUBI. Ennek az a koncepciója, hogy regisztrálni kell egy mobilos alkalmazáson, meg kell adnunk az adatainkat és a bankkártyaadatainkat, ezt követően szabadon használhatjuk a városban elhelyezett bicikliket. A biciklik a megjelölt pontokon parkolnak, onnan bárki, akinek van regisztrációja, szabadon elviheti, felülhet és hajthatja a biciklit, és amikor elérte az úticélját, akkor a legközelebbi MOL BUBI állomáson leparkol a bringával. A megtett idő alapján az alkalmazás automatikusan levonja a számlánkról az összeget. Közösségi bicikli természetesen nem csak Magyarországon van: szintén nagy népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban, Kanadában, Angliában, Németországban, Ausztriában, és a világ minden pontján. 

Nemrégiben robbantak be az elektromos rollerek. Európa és Amerika nagyobb városainak látképének már-már szinte elengedhetetlen része a rollereken suhanó lakosság. Ennek a koncepciója megegyezik a közösségi biciklikével. A rollerek és biciklik mellett pedig jelen vannak a közösségi járműmegosztás piacán az autók is.

A közösségi autózás is hasonló elven működik: regisztrálni kell egy alkalmazáson, meg kell adnunk az adatainkat, a bankkártyánk adatait, ezen túl be kell fotóznunk a jogosítványunkat és az okmányainkat (hiszen ebben az esetben a felelősség már nagyobb). Ha a rendszer jóváhagyta a regisztrációnkat, akkor immáron szabadon használhatjuk a közösségi autókat. Alkalmazások válogatják, de az esetek többségében egy GPS segítségével bemérhetjük, hogy a közelünkben hol van elérhető közösségi autó. Általában az alkalmazás segítségével tudjuk kinyitni a kocsit, a városon belül szabadon vezethetjük, majd mikor elértük az úticélunkat, egy szabad parkolóhelyre le kell tennünk (gyakran az alkalmazás azt is kijelöli, hogy hová tegyük le), lezárjuk az alkalmazásban az utat, majd a rendszer automatikusan levonja a pénzt a számlánkról. Eme közösségi autózás az autóbérlést új dimenzióba emelte, és soha nem látott mértékben lendült fel a népszerűsége. Kiváló lehetőség ez azok számára, akik már rendelkeznek jogosítvánnyal, szeretnének vezetni, azonban még nem volt lehetőségük vagy szándékuk autót venni. Azoknak is jobb megoldás a közösségi autó használata, akik csak nagyritkán használják az autót, leginkább a városban. Mert hiszen ha csak ritkán autózunk, akkor miért költsünk fölöslegesen a kocsi törlesztőrészleteire, a kötelező biztosításokra, az adóra, a benzinre, a javíttatásra, szervízelésre? Egyszerűen csak üljünk be egy közösségi autóba, amikor kell, és csak annyit fizessünk, amennyit használunk!

A fentebb vázoltak miatt éppen ezért nagyon is aktuálissá vált a címben megjelölt probléma. Mit történik, ha egy bérlet vagy közösségi autóval balesetet szenvedünk vagy okozunk, véletlenül megrongáljuk vagy rossz helyen parkolunk vele?

Védjük be magunkat!

Az első és egyik legfontosabb jótanácsunk, hogy védjük be magunkat, és olvassuk el a szerződési feltételeket, mielőtt használatba vennénk a kocsit! Ugyanis amikor regisztrálunk egy olyan alkalmazásra, amellyel közösségi autót használhatunk, olyankor a regisztrációval elfogadjuk, quasi aláírjuk a szerződést. Ebben a szerződésben pedig minden fontos kritériumnak, kitételnek és eshetőségnek szerepelnie kell. Így tehát aki alaposan elolvassa a szerződést, azt túl nagy meglepetés nem érheti. Azért is nagyon fontos, hogy elolvassuk a szerződést, mert ebben egyértelműen meg kell jelennie, hogy a bérautó milyen biztosítással rendelkezik, hogy hogy a bizonyos káresetek során mekkora önrészt kell vállalnunk a térítésben. Ezt a pontot tehát mindenképpen hiánytalanul és alaposan olvassuk el! 

Emellett mindenképpen olvassuk el a szerződésnek azon pontját is, amelyben azt részletezik, hogy mi történik akkor, ha valamilyen közlekedési szabályt szegünk meg – például ha a megengedettnél gyorsabban hajtunk, ha átmegyünk a piroson, vagy ha tilosban parkolunk. Emellett amennyiben az autót kulccsal kell nyitni és indítani, és nem az alkalmazás teszi meg ezeket, akkor annak is érdemes utánaolvasni a szerződésben, hogy mi történik akkor, ha elhagyjuk a kulcsot.

Kulcs és tisztaság: ezek után is fizethetünk

Azt biztosra vehetjük, hogy amennyiben elhagyjuk a kocsikulcsot, akkor komoly bírságra számíthatunk. A bérbeadó cégek ezt egytől-egyig komolyan szokták venni (akár a szállodák a kulcsot). Ilyenkor ugyanis nemcsak pótolniuk kell a kulcsot, de kockázatot is vállalnak, hogy esetleg valamilyen hátsószándékkal rejtettük el a kulcsot. Éppen ezért busásan megfizettetik velünk, ha elhagyjuk a kulcsot.

Az autó tisztíttatása sem olcsó mulatság, éppen ezért ha koszosan szolgáltatjuk vissza a kocsit, akkor extra díjakat számolhatnak fel. 

Mit csináljunk, ha megrongáljuk, összetörjük a kocsit?

Soha senki nem tervezi, hogy balesetet fog okozni vagy szenvedni, ilyesmi mégis nap mint nap megtörténik. Éppen ezért mindig nagyon ébernek kell lennünk, és mindig nagyon figyelmesen kell vezetnünk. De persze a baj mégis bármikor megtörténhet, így nem árt előre számolni azzal, hogy történik, ha karambolozunk egy közösségi vagy bérelt autóval. 

Először is – amennyiben a körülmények megengedik – szálljunk ki a kocsiból, és győződjünk meg arról, hogy mindenki jól van-e. A legfontosabb ilyen esetekben az, hogy a balesetet szenvedő emberek testi épsége rendben legyen. Vizsgáljuk meg magunkat, hogy nem történt-e semmi baj, illetve kérdezzük meg a másik felet vagy feleket, hogy ők is jól vannak-e. Nagyon fontos, hogy amennyiben a legapróbb problémát észleljük, azonnal hívjuk a rendőrséget és a mentőket. Lehet ugyanis, hogy most csak egy kis fejfájás, de később kiderülhet, hogy agyrázkódást szenvedtünk.

Ha mindenki jól van, akkor is értesítnünk kell a balesetről a rendőrséget, és ha bérelt vagy közösségi kocsival történt a baleset, akkor bizony a bérbeadó céget is értesíteni kell. A cég ekkor meg fogja mondani, hogy mi az elvárása, mi a követelése. Több cég pusztán koccanás esetében csak a kék-sárga kárbejelentő lapot kérik kitölteni, ha pedig nagyobb a baj, akkor telefonban el fogják mondani, hogy mik a további teendők. 

De mégis. Körülbelül milyen önrészre számítsunk?

Bár minden bérbeadó cég másképpen működik, annyit bizonyosan elmondhatunk, hogy ha valamire nagyon odafigyelnek, hát az a biztosítás. Elvégre folyamatosan más-más emberek használják az autóikat, a kocsi pedig nekik is érték. Éppen ezért ezek a cégek nem a biztosításon szoktak garasoskodni. Ha a balesetnek mi csupán elszenvedői vagyunk, azaz mi vagyunk a vétlen fél, akkor a legtöbb cég nem szokott emiatt bennünket megbüntetni. Nem is lenne igazságos, és nem is áll az érdekében, hiszen ezeket a károkat fedezi a vétkes fél kötelező biztosítása. 

Az természetesen más, ha mi vagyunk a vétkes fél. Ebben az esetben ugyanis a vétkes fél biztosítóját terheli a kár megtérítése, sőt, ha az általunk bérelt autó is megkárosodik, akkor annak javítását nem fizeti ki a biztosító. Némiképpen enyhít a kárrendezésen a CASCO, ugyanakkor valószínűleg nem fog mindent fedezni. Éppen ezért ha mi vagyunk a vétkes felek, úgy számíthatunk rá, hogy a zebünkbe kell nyúlnunk, és rendeznünk kell a károkat. Hogy mennyit kell fizetnünk, azt mindig előre kiköti az ÁSZF. Ez akár pontos összegeket is közölhet, vagy százalékban határozza meg az önrészünket a kárrendezésben. Sőt, szinte minden cég szerződése alapján súlyosbítja a helyzetünket, ha a kárt ittasan, szándékosan vagy gondatlanul követtük el. Ilyenkor extra költségekre is számíthatunk. 

Gyorshajtás külföldön. Megúszhatjuk?

Bár ezeddig cikkünkben a közösségi autók kerültek a fókuszba, ne feledkezzünk meg a hagyományos autóbérlésről sem. Miképpen azt már cikkünk elején kifejtettük, a magyarok körében az autóbérlésnek akkor van igazán létjogosultsága, mikor külföldön vannak. Ilyen esetekben pedig jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi történik akkor, ha külföldön egy bérelt autóval gyorsabban hajtunk a megengedettnél? Ki kell fizetnünk a bírságot, vagy van lehetőségünk arra, hogy elsumákoljuk? 

A válasz egyszerű: nem.

Nagyon sok honfitársunk gondolja azt, hogy külföldön a gyorshajtás után nem kell bírságot fizetnie, mondván, hogy kishazánkig úgysem ér el az adott ország keze. Pedig az a helyzet, hogy de, elér. Ráadásul elér akkor is, ha bérelt autóval hajtottunk gyorsabban, és akkor is, ha saját autóval. Az adott ország hatósága ugyanis mindenképpen be fog bennünket azonosítani az időpont és a rendszám egyeztetésével. Ha ugyanis leolvassák a rendszámot, ki fog sülni, hogy az autó bérelt. Ekkor felveszik a kapcsolatot a bérbeadó céggel, és az időpont alapján közösen meg tudják állapítani, hogy éppen akkor kinél volt az autó. A szerződés megkötéséhez a bérbeadó cégnek mindenképpen meg kell adnunk az adatainkat, éppen ezért lenyomozhatóak vagyunk. Így tehát ha el akarjuk sumákolni a bírságot, ne sok jóra számítsunk, hiszen a bérbeadó cég a hatósággal karöltve itthonra is kiszámlázza a bírságot, sőt, mivel az óra közben ketyegett, és extra erőfeszítéseket is kellett tenniük, valószínűleg egy busás kis pótdíjra számíthatunk.

Nem árt azzal is tisztában lennünk, hogy akkor is be tudnak bennünket azonosítani, ha külföldön a saját autónkkal hajtottunk a megengedettnél gyorsabban. Az előbbiek alapján ugyanis sokan talán fellélegeztek, hogy mindezek alapján a beazonosítás csak azért történhet meg, mert a bérbeadó cégnek a szerződés megkötésekor megadtuk az adatainkat és az elérhetőségeinket. Mivel azonban saját kocsit vezetünk, így sehová nem adtuk meg az adatainkat, és nem is érhetnek bennünket utol. Ez azonban nem igaz. Van ugyanis egy EUCARIS nevű rendszer, ami arra hivatott, hogy az illetékes hatóságoknak nemzetközileg is kiszolgáltassák a szabályszegő autósok adatait. A jogosítvány adatai ugyanis minden országban elérhetőek a hatóságok részére, ennek köszönhetően a beazonosítás pillanatok alatt megtörténik, és már érkezik is a büntető csekk. Ha pedig nem fizetjük be, akkor legközelebb már számolják a pótdíjat is.